A szentandrási sör :)

Black Rose, Pöröly és társaik Szentandrás büszkeségei
Forrás:hir6.hu

Megyejárás: a Hír6 csapata ezúttal a szarvasi járásba, Békésszentandrásra látogatott el, ahol az 1993-ban alapított Békésszentandrási Sörfőzdét Simkó József tulajdonos mutatta be.

Simkó József ugyanúgy, mint ahogyan a környéken senki sem, nem született sörfőző családban. Hogyan is születhetett volna, amikor a sörfőzésnek Magyarországon, különösen az Alföldön, semmiféle előzménye nem volt. Simkó József a békéscsabai Vízmű elvégzése után megbízható, mélyépítő vállalkozóként kereste kenyerét. A meliorációban dolgozott, de ez az iparág éppen akkoriban ment tönkre, egyszerűen munka nélkül maradt.

Simkó József és a sörfőzde folyamatosan bővülő kínálata
További képek itt!

– Honnan jött az isteni szikra? Hogyan talált rá sörfőzésre?

– Kerestem a megélhetés lehetőségeit. Szakmám teljesen leszállóágban volt, valami más után kellett nézzek. Akkoriban hirtelen divattá váltak a magán sörfőzdék. Arra gondoltam, más sem tudhat többet erről, mint én. Miért ne próbálhatnám meg.

– Hogyan kezdett hozzá a sörfőzéshez?

– Először is elmentünk Tiszafüredre, mert tudtuk, hogy ott lakik egy ember, akinek ez a szakmája, és teljesen ráállt arra, hogy az újonnan alakuló főzdéket ellássa technológiával, illetve tanítsa az új vállalkozókat. Hogy micsoda őrület volt ez akkoriban, jól bizonyítják a számok. Békés megyében 34 magán sörfőzde alakult, az országban legalább 4-500.

– Miért gondolták úgy akkoriban az emberek, hogy ez lehet a megoldás az életükre?

– Mert abszolút sörhiány volt. A hagyományos sörgyárak privatizációja még nem fejeződött be, a nyugati tulajdonosok még nem kerültek teljesen birtokon belülre, nagyon sok sör hiányzott a piacról.

– Hogyan építették fel a vállalkozást?

– Először is megvettük itt Szentandráson a Rózsa Presszót. Hatalmas vendéglátóhely volt, láttuk, hogy itt mindennek tudunk helyet biztosítani. Átkereszteltük, Rózsa Sörkert lett a neve. Aztán át is alakítottuk. Leválasztottuk a sörfőző üzemet, és elkezdtük a termelést. 1993. április 17-én volt az első saját sörcsapolásunk. A sörkert 1993. május elsején nyílt meg.

– Hogyan fogadták az emberek, hogy nem teherautó hozza a sört, hanem itt főzik az udvarban?

– Kifejezetten jól. Nyilván ebben közrejátszott az is, hogy mi 27 forintért adtunk egy korsóval, miközben a kőbányai 38 forintba került. Azt kell mondanom, hogy a nyitás után nem sokat kellett várakoznunk a forgalomra, jól fogyott a házi sörünk.

– Ekkoriban szűrt vagy szűretlen sört árultak?

– Még szűretlent. Kétliteres petpalackokba mértük, a helyiek és a hétvégi ház tulajdonosok is nagy tételekben hordták a sört, jól pörgött az üzlet.

– Meddig tartott ez a paradicsomi állapot?

– Körülbelül négy évig, akkora álltak fel teljesen a multinacionális sörgyárak, és kezdték el ontani az olcsó söröket. Oda lett a kezdeti lendület, egyre kevesebb sört adtunk el, vegetáltunk. Így telt hét esztendő.

– Mi következett ezután?

– Ezután, 2004-től 2010-ig mélyrepülés. A nagy áruházláncok fillérekért árulták nyugat szemetét Magyarországon, náluk nagyon olcsón lehetett sört venni. Sorra zártak is be a kisüzemek, Békés megyében is mindössze ketten maradtunk csak talpon, mi és a medgyesbodzási üzem.

– Hogyan élték túl ezeket az éveket? Min változtattak a korábbiakhoz képest?

– Azt láttuk, hogy tucat, olcsó áruk termelésében nem tudunk versenytársak lenni, egyetlen út maradt, minőséget kell gyártani, és meg kell teremteni a feltételeit annak, hogy bármilyen kis mennyiséget is gazdaságosan tudjunk kifőzni. Kis tétel, gyümölcsös sörök és manufakturális sörfőzés, ide tartottunk.

A manufaktura tulajdonosa és a sörföző mester Pekár Mihály. Az itt készülő sörök a mester ízlését tükrözik. Háttérben a 2900 literes tárolók láthatók. Új főzéshez csak akkor kezdenek, ha egy kiürül

– De honnan tudták, hogy kell minőségi sört készíteni?

– Tizenhat év tapasztalattal a hátunk mögött megtanultuk a sörfőzés csínját-bínját, már mertünk saját recept alapján is gyártani. Próbálgattuk, tanulgattuk.

– Honnan tudták, hogy jó vagy rossz sört főztek?

– Onnan, hogy megkóstoltattuk az emberekkel. Minden egyes új recept alapján elkészítettünk egy hordó sört és megkóstoltattuk a vendégeinkkel. Ha rosszat mondtak, akkor elfelejtettük, ha elfogadták, azt megtartottuk. A lassan híressé vált meggyes sörünk 2009 végére lett meg.

– Honnan jött a gyümölcsös sör ötlete?

– Ez világtrend, a belga meggysörök nagyon népszerűek lettek, és jöttek a citromos és narancsos sörök is. Mi alapvetően különbözünk a gyümölcseszenciával készülő söröktől, mert mi igazi gyümölcsből főzzük.

– Melyik volt a legkülönlegesebb gyümölcsös sörük?

– Nagykörű híres cseresznye termesztő hely a Tisza partján fekszik. A polgármesterük beállított egy halom cseresznyével, hogy a falunapjukra, ami egyébként a cseresznye ünnepe, főzzünk egy hordó cseresznyés sört. Meg is főztük, nagyon nagy sikere lett.

– Hogyan értékeli a sörfőzde mai állapotát?

– Nagyon jó döntést hoztunk, amikor a minőségi sörgyártásra voksoltunk. Sikeres, nagyon jó minőségű, most már szűrt söreink vannak. A Black Rose, a Szentandrás Könnye, a Békésszentandrási Pöröly mind népszerű jól eladható sörök. A Pöröly 11,7%-os, a hagyományos technológiával készült magyarországi sörök közül ennek a legmagasabb az alkoholtartalma. Egyébként február végén mutattuk be Budapesten a Mikszáth Kálmán téri Zappa Sörözőben. Nagy sikert aratott a szakemberek és a laikusok körében is.

– A televízióban láttam nemrégiben egyik kollégáját, aki arról beszélt, hogy a szentandrási sörfőzde eltökélt abban, hogy a boriváshoz hasonlóan, a sörivást is gasztronómiai eseménnyé nemesíti. Mire gondolt?

– Arra, ami a hitvallásunkká vált az elmúlt két évben. Azaz hisszük, hogy a sör ugyanolyan gasztronómiai élményt nyújthat, mint a bor. El akarjuk érni, hogy a szakácsok a mi söreinkhez adjanak menüsorokat. A visszajelzések és a forgalom növekedése azt igazolják, hogy jó döntést hoztunk, amikor hozzáláttunk a minőségi és különleges sörök gyártásához.