Na már most… Reggel 3/4-ed 8 körül felvértezve indultunk el a station-re. Raz kivitt minket a buszhoz, mert elég ramaty idő volt. Júniusban, mint minden normális ember, télikabátban mentünk 
Rendben jött a busz és megkezdődött a 2 órás zötykölődés. Ezek a buszok amúgy nagyon kényelmesek, bőrülés, van hely bőven a lábadnak. Nézelődtünk, beszélgettünk és néha el-el aludtunk.
Mikor megérkeztünk, már nagyon kellett pisilnünk, de gyorsan meg akartuk találni a Job Centre Plus-t, h kávé után majd odasiessünk. 10:40 körül volt és az időpontunk 11:25-re szólt. Anyu mondta, h menjünk be előbb és kérdezzük meg, h van-e mosdó. Mondtam, h sztem az tök gáz, de anyu erősködött, ígyhát engedtem az erőszaknak 
Bementünk, mondtuk, h miért jöttünk és mielőtt leülhettünk volna várakozni, már jött is a hölgy, h akkor mehet anyu. Kereken 7, azaz hét percet töltött ott és már végeztünk is. Volt ott egy lengyel család éppen, de a gázabb fajta, akik még annyit sem tudtak angolul, h igen meg nem. Az ügyfélfogadó hölgynek mutogatnia kellett, meg az irataikban turkálni, h megkapja, amire szüksége van. Anyutól sem kértek végül semmit, csak a személyijét és megkérdezték, miért jött az országba. Mivel ilyen hamar végzett, úgy döntöttünk, h akkor kihasználjuk az időt és az időt
Eleinte nagy szerencsénk volt, mert sütött a nap és ugyan nagyon fújt a szél, az sem volt metsző, inkább hűvösebb tavaszi. Bejártuk a várost, csináltunk pár képet, megebédeltünk. Utána viszont elérkezett a rossz idő és vízszintesen fújt a szél az esővel, mintha mindenhova párakaput állítottak volna fel. Cambridge amúgy nem egy nagy durranás, ugyan szép város, de néhány óra alatt mindent látsz, amit csak lehet.
Elindultunk hát vissza a buszhoz és amilyen szerencsénk volt, pont akkor érkezett a megállóba, úh fel is szökkentünk rá. Megint két óra buszozás és el-elalvás után megérkeztünk vissza. Mivel kimaradt egy járat, ezért vártunk egy fél órát a helyi buszra. Hazaértünk és rögtön nekiestünk a Cambridge-ből hozott sütihalmoknak Ez nem tántorított el attól sem, h összeüssünk egy kis házipizzát
Íme az eredmény:
Azt hiszem, ez méltó zárása volt a napnak. Most pedig nekiveselkedünk a pihenésnek, holnap megint munkanap
2015.06.02.
