Nos… 
A tegnapi nap egy kicsit kavarcos volt, mert reggel 6:15kor arra riadtam, h vmi szól. A mobilom mellettem, semmi. Kint sincs semmi autó, ami ilyen hangot adna. A csengőnk nem jó, így az sem lehet. Akkor eszméltem, h a vezetékes telefon szól. Kirohantam félálomban, felkaptam a telefont, de már nem volt senki a vonal másik végén. Visszadőltem aludni, de gondolkoztam, h két hete már nem adtam le jelentkezést, ill. akkor is már a mobilszámot adtam meg. Rosszul éreztem magam, h lehet, h elszúrtam egy melót. De! Egy negyed óra múlva megszólalt a mobilom, Radek volt (http://www.interactionrecruitment.co.uk/). Kérdezte, h visszajöttem-e MK-be és tudnék-e ma menni dolgozni. Mondtam neki, h a ma nem jó, mert Ráci kórházban van, de holnaptól már jó lesz. Ebben maradtunk.
Reggel megcsináltam a spagettit, jó nagy adag lett. Aztán vártam Ráci hívását, h mikor mehetek érte. Azt hazudták neki az orvosok, h 5kor engedik ki. Megbeszéltük, h odamegyek 2re és addig elszórakoztatjuk egymást 
Mikor beértem a parkolóba és zártam a kocsit, megint felhívott Radek. Mondta, h akkor ilyen csomis munka lenne ma meg holnap. Mondtam, h ok. Kérdezte, h van-e jólláthatósági mellényem, meg safty boots-om. Mondtam, h nincs, de ha az kell, akkor el tudok menni venni és másnapra ott lesz nálam. Erre mondta, h nem szükséges, mert akkor vesz ő és majd odaadja.
Ezután bementem Rácihoz. Fél 5kor jött a főnővér, h akkor odaadja a gyógyszereket, aztán mehetünk. Akkor persze kiderült, h eltűntek a Rácinak összekészített gyógyszerek. A lényeg az, h 5 helyett fél 7kor tudtunk lelépni.
Ma, ahogy megbeszéltük Radek-kel, 8kor ott toporogtam a meló helyen. Persze én voltam az első, mert fél órával hamarabb érkeztem, nem tudtuk, kocsival tényleg 10 percre van-e, de tényleg annyira van Egy srác segítőkész volt és egyszerre értünk az ajtóhoz, úh elkalauzolt, meg mondta, h várjam Radek-et. Így tettem, addig szállingóztak a már ott dolgozók. Jött két srác is, aki új volt, szóval 3an voltunk az új team. Az egyik egy lengyel srác, aki kevésbé tud angolul, de legalább bátor és lehet érteni mit mond. A másik pedig angol, na őt kevésbé lehet érteni olykor.
Mivel nem volt biztonsági felszerkónk, ezért nem mehettünk be a raktárba. 9kor már gyanús volt, h Radek nem jött 8kor. Felhívtuk, aztán folyton mondta, h csak pár perc és ott van. 10kor már meg is érkezett. Szóval 8 helyett 10kor kezdtünk, persze az annyival kevesebb pénzt is jelent. Ezt azért nem tartottam egészen fairnek, mert mi ott voltunk és előző nap mondtuk mind a ketten, h megvesszük a kellékeket, ha kell, és ma már azt tudjuk viselni… Mindegy.
Ez egy képeslapokat forgalmazó cég (http://www.woodmansterne.co.uk/), és ma igazából egész nap képeslapos dobozok tartalmát kellett megszámolni és felírni a dobozra, ill. egy papírra. Bár nem megterhelő a munka, mégis leszakad a derekam és biztos, h lesz izomlázam holnap Elszoktam már a testmozgástól. Holnap, azaz szombaton is kell menni, akkor 8tól 4ig leszünk. Ma azzal kezdte a supervisor, h ha nem vagyunk elég jók a melóban, akkor nem hívnak majd vissza. Kössz… Nem is tudom, h mi alapján fognak megtartani, mivel nem teljesítményre ment, nem figyelt minket senki, a supervisor is elment, aki megítéli majd, h kellünk-e… Olyan sanda gyanúm is támadt, h csak erre a két napra kellünk és nincs is szó folytatásról. Merthogy elvileg a két nap alatt kiderül, h hétfőn kezdhetünk-e itt úgy, h már ide járunk be dolgozni.
Nos, őszintén szólva nekem nagyon jó lenne ez a meló. Egyrészt nagyon közel van kocsival, nem kell megszakadni és a társaság is jó. Pl. reggel az egyik srác mondta, h ő ismer engem, tájékoztattam, h nem ismerhet, mert én nem ismerem őt Pedig ő váltik állította, h vmelyik warehouse munkánál már találkoztunk. Mondtam, h nekem ez az első ilyen munkám. Hát ennyiben maradtunk Van egy magyar lány is (és végtelen számú lengyel), aki meg mondta, h az egyik srác azt mondta, tökre hasonlítok az egyik hercegnőre Szóval tudtomon kívül is ismer már mindenki, máris népszerű vagyok
Hamar eltelt a nap, a munka után meg jött értem Ráci. Szerencsére jól érzi magát már, még szednie kell a gyógyszereket. Ahogy hugom mondaná, “Nincsenek véletlenek, csak váratlanok” ez egy örök igazság. Azért nem találtam eddig munkát, h tudjam ápolni Rácit. És most, h hazahoztam a kórházból, már mennem is kellett melózni Úgy néz ki alakulnak a dolgok, ennek nagyon-nagyon örülök
2012.05.18.
