Ma már csak páran dolgoztunk ebben a raktárban, a többség már az újban van. T is az új helyen volt, csak pár órára ugrott át besegíteni. Holnap még ez a team lesz itt, de jövőhéten egyedül leszek…………….. Remélem holnap reggel fizetnek egy targoncás képzést, amiből azonnal vizsgázhatok.
T menedzseli az új helyről az itteni dolgokat. Azért váltunk ketté, mert a mi kártyáink az új helyen vannak, a másik fajta kártyák viszont még itt. Nekem kell majd gondoskodnom arról, h ezek a kártyák össze legyenek készítve megrendelésre. Ami azt jelenti, h nekem kell összepickingelnem, megcsinálnom a papírmunkát, csomagolni és intézkedni a szállításról. A legnagyobb problémát a picking okozza, mert itt ugye a specialon nagy tételekről van szó, tehát nem 1db kártyáról, hanem egy raklapnyiról. Ami a vicces, h a pickereknél 25p-vel keresünk többet szerződéssel. Észbontó különbség és szinte a felelősség is ugyanakkora TÉNYLEG………………
A tegnapi dolog után úgy döntöttem, h nem fogok sietni. Eddig 120%-on csináltam mindent és mivel így csináltam, megszokták, h az az alap; terhelhető. Úh nem szakadok meg, kényelmesen csinálom majd. Elég nehéz lesz megállni a sietést, mert minden határidős és be kellene fejezni. Persze nem az én hibám lenne, de én hallgatom utána a dolgokat. Szóval továbbra sem tudom, h legyen. Csinálgatom, aztán meglátjuk. Az a baj, h ismerem magam és csinálom megszakadásig, de utána asztalt borítok és felállok. Nem kellene megvárnom ezt a pontot. Csak a főnökök mindig rohanásban vannak, semmit nem lehet megbeszélni velük. Ha meg rámfigyelnek, akkor is félig máshol járnak. Pedig még decembertől vannak elszámolatlan túlóráim is… Holnap mégis lehet, h elkapom az ittlévő főnököt. ÁÁÁááááÁÁáááÁÁÁÁÁ
2013.03.21.
