Neztem en otthon is parlamenti kozvetitest, akkoriban csak unalmas volt foleg. Az utobbi idoben pedig netto kabare, hogy a plafon nem szakad rajuk, mikor netto hazugsagokat mondanak elsoaldozo fejjel, az csoda.
Hat most nem irom le hosszan, hogyan mukodik a parlament itt. De az nagyon fontos, hogy aki nezi a kozvetitest, valahogy nem unatkozik. Ugyanakkor, latom hogyan vitaznak pl. a koltsegvetesrol, hogy megy az egesz, mennyire komoly, mennyire elkapja azonnal az ellenzek (es akar parttars is) ha a felszolalo teved. Meg hogy az embernek a zold szekben milyen “hatalma” van, marmint hallgatnak ra. Es bizonyara o is huz valamelyik oldalhoz, de ez nem jon at, mikor intezkedik (nem ugy mint a magyar hazelnoknel ugye).
Ezek nem csak azt mondjak, hogy valami ugy van, mert mi vagyunk a kormanyon. Van amivel en sem ertek egyet, de ugy elmagyarazza az allaspontjat barmelyik kepviselo, hogy legalabb megertem, o miert gondolja ugy, ahogy. Az van, hogy nezem, es elhiszem, hogy ezzel az orszaggal nagy baj nem tortenhet, mert a kepvislok embereket kepviselnek, a kormany pedig az orszagot kormanyozza. Otthon a kepviselok egy part erdekeiket kepviselik, a kormany pedig csak a part ‘elitje’ (lasd 1984, belso part).
