A 12 órázás nem egy leányálom gondolom Mert itt, hogy volt mit csinálni, hamar eltelt. Rengeteg meló volt, lényegében ugyanazt csináltam egész nap. Próbálom mindig megcsinálni az alapszintet, ami most 160 picks/óra. Nos, ez még nem jött össze, a rekordom 130 volt. Hát majd rajtaleszek még az ügyön.

Ráci vett nekem ilyen lábvédőd a cipőbe, úh most alig fájt a lábam. Ez a safety bakancs viszont nem a szellőzéséről híres, úh csodálkozni fogok, ha nem kapok el semmit. Ez a munkabeosztás egész jó, mert Ráci elvisz reggel kocsival, ma értem is jött. Holnap is elvisz, busszal jövök haza. Viszont szerdán 9től leszek, úh akkor majd busszal megyek reggel is; még kisakkozom mikor kell elindulnom. Az ebédet sem szoktam túlbonyolítani, szendvicset csomagolok, mert az a legkényelmesebb és leggyorsabban ehető. Szerencsére itt azért figyelnek a szünetekre, egy nap többször is van 10 perces szünet, az ebédidő pedig félóra.

Viszont mivel leragadnak a szemeim, inkább zárom soraimat és megyek még tv-t nézni. JAAA…. merthogy igen. Van tv-nk. Egyik nap legnagyobb ártatlanságomban gépezek, mikor jön Ráci és egy hatalmas tv-t hozott fel. Meglepett egy LCD tv-vel. Annyira örültem neki, mert én régen is imádtam tv-t nézni, mellette gépezni. És most megint van, csak egy kicsit jobb kiadás Szóval megyek kiélvezni a tv-t

2012.05.28.

Az igaz, h eddig mindig volt mit csinálni a melóhelyen. Ma viszont kb semmit nem csináltunk, de elvileg fizetnek érte. Jött egy utalás az ügynökségtől, ami egyelőre nem világos, h mire, meg miért, ezt majd meg kell érdeklődnöm, mert 12 órányi munkát fizettek ki. Ez sehogy nem jön össze.

Bent a lengyel sráccal és lánnyal dumálgattam, meg velük szoktam hazafelé is jönni. Jófejek, meg röhögtünk a mai napon, h teljesen felesleges volt egyáltalán felkelni. Meg fogalmunk sem volt, h akkor mennünk kell-e szombaton, meg jövőhéten. A nagyfőnök azt mondta, h szombat off, úh lehet pihenni. Megkérdeztük a supervisor csajszit, akinek szintén fogalma sem volt semmiről, azt mondta, h majd az ügynökség értesít minket a jövő héttel kapcsolatban… Végül tényleg Délután jött az sms, h menjünk jövőhéten is. Két 12 órás napom is lesz, attól azért egy kicsit tartok. Bár korábbi munkahelyen is meneteltem 12 órát, de az már 5 éve volt, öreg lettem

Egyre jobban kezdünk összecsiszolódni, már nem egyedül ebédeltem , hanem a két lengyellel. Nagyon sokan vannak és sokat beszélnek, az egyikük folyton kurvázik. Mmint ezt mondja, ez a szavunk már közös. Meg ma az egyikük töltött kápit evett, de fehér volt, sehol egy árva paprikaporszem; viszont ők is káposztának mondták, ez funny

Ma elmentünk még vásárolni Rácival, vettünk néhány “munkaruhát”, ami ilyen tréning anyag, de vékony, szellős. Igazából nincsen kedvem a ruhatáramat tönkretenni a munkahelyen. Vki farmerben jár, vki tréningben, vki már sortban, változó. Én csak azért nem szeretem, mert amikor megyek haza a busszal, olyan rosszul érzem magam, mert nem utcai ruha az, hanem inkább otthon hordanám. Viszont kényelmes, és annak eshet baja, ha úgy alakul. Majd ha én is kocsival járok, akkor igazából tök mindegy, mert nem divatbemutatóra megyek

Közben beszerveztük az esküvői zenekart is, úh zene lesz, az tuti. Ráci választotta őket, mert énekelnek is, meg DJ-skedést is vállalnak. Szóval kb éjfélig, egyig éneklés, aztán modern zene remélhetőleg. Apuék holnap mennek le anyósékhoz és elrendezik a részleteket. Öcsémnek is – lévén, h grafikus – kiadtuk a meghívók megtervezését és elkészíttetését. Elég kényelmesnek tűnök, de másképp sajnos nem megy. Úh legaláőbb most ezzel is haladunk.

2012.05.25.

A napokban rengeteget dolgoztam napi 8 órában. Maga a munka egyáltalán nem megterhelő, annak ellenére, h egész nap gyalogolunk és hajolgatunk, guggolunk. A lengyelek külön-külön jófejek, de ha egy társaságban vannak, akkor bezárul a kör és nem engednek be senkit. Úh egymagam szoktam ebédelni, néha két angol sráccal. Ráci mondta, h próbáljak barátkozni. Hát amúgy azt csinálom, mindenkivel eldumálgatok, kérdezősködöm, de pl viszontkérdés sosincsen, úh ezek a beszélgetések is hamarosan lezárulnak. Viszont nem fogok odamenni egy lengyel csoportba, h sziasztok, ugyan beszéljetek most már angolul, mert itt vagyok… -.-”

Az egyetlen baj, h a safety bakancs úgy kikezdte a lábamat, h néha csak úgy ordítanék egyet. Mivel azonban nyilvánvalóan attól nem lesz jobb, ezért nem teszem. Már kinéztünk mindenféle szereket, eszközöket a gyogyótárban, a hétvégén be is szerezzük gyorsan.

Azt továbbra sem tudom, h szombaton mennem kell-e v következő héten. A lengyelek sem tudnak semmit, úh ezt is majd meglátjuk hogy lesz; izgi Vannak olyanok a héten, akik 17től éjfélig vannak. Elég érdekesek ezek a shiftek. Pl. aki ma 7kor kezdett, az 4kor végez, de mi nem, mert mi 3kor… Egyelőre követhetetlen minden és nem látom át a rendszert. Az biztos, h mindig rengeteg munka van, az jó, mert akkor biztos, h kell ember.

2012.05.24.