A tegnapi nap elég érdekesen alakult, de jó értelemben. Dolgozgattam az irodában, elég nagy anyaggal végeztem, erről tájékoztattam mindenkit. Aztán 3 órakor volt egy hívásom, h részt tudnék-e venni egy trainingen, 5kor. A tegnapi ügynökségtől hívott a lengyel srác. Mondtam, h hát a ma az nem jó és kérdeztem, h a szerda probléma-e. Mondta, h nem, akkor legyen szerda és letette. Aztán beszéltem Rácival és mondta, h hívjam vissza, mert ő el tud vinni engem. Visszatelefonáltam a központi számra. Egy nő vette fel, mondtam, h átszerveztem a programomat, úh tudok menni. Aztán mondta, h a srác a másikon beszél, de tartsam. Kérdeztem, h vissza tudom-e hívni, erre olyan agresszor paraszt lett, h hihetetlen. Mondta, h tartsam, én meg affektálva mondtam, h jó. Végül sikerült beszélnem vele. Kiderült, h félreértettem és igazából egy két órás takarítási munkáról van szó. Mindegy, hát mondtam neki, h ok, megyek. Úh 4kor leléptünk az irodából, előbb haza, mert írta sms-ben a srác, h fekete nadrág kell és fehér v fekete felső. Nos, egyik sem volt rajtam éppen. Otthon amit találtam fekete szerelést, felvettem és elindultunk. Persze hozzá kell tennem, h éppen tegnap lakkoztam ki csodaszép bordóra a körmöm Dehát nem is én lennék. Szerencsére az irodaház a központban van, úh hamar odaértünk. Busszal sem lett volna vészes, ott csak az a sok idő, amíg várok a buszra. Szóval bementem az épületbe.

A recepción mondtam, h ki vagyok és honnan, már vártak név szerint Egy idősebb nő felszerelt kulcsokkal és felvitt, megmutatni, mit kell nagyjából csinálni. Nagyon kedves volt. A liftben mondta, h 6ra jön Csilla és majd vele is tudok néhány szót váltani. Kicsi a világ, mert magyarok mindenhol vannak. Aztán jött egy srác és kérte, h ő vezessen körbe az emeleten. Itt ugyanis az irodaházból mindenki kap egy szintet és azt kell kitakarítani. Ez annyit jelent, h kiüríteni a szemetet, összeszedni a poharakat/bögréket és ha olyan a szőnyeg, akkor kiporszívózni. Körbevezetett a srác, aztán lelépett. Elkezdtem szépen. A legtöbb szobában még dolgoztak, úh sztem az elég furán vette ki magát, de mindegy. Az 5. szobában kb (a 20ból) volt két srác, ilyen öltönyös, rágózós típusúak. Az egyik teljesen úgy nézett ki, mint John Travolta Ő kérdezte egy kis idő után, h én vagyok-e az új takarítónő. Mondtam, h hát nemtom, mert ez az első alkalom, h jöttem és még homályosak a részletek. Kérdezte, h honnan jöttem, én meg mondtam, h Magyarországról. Erre mondta, h nemár, ő imádja Mo-t és igyekszik minden évbe odamenni. Ott mennyire szuper partyk vannak és kedvesek az emberek, jók a kaják És elkezdte sorolni a kedvenc helyeit, az egyik a Hősök tere volt, meg mondta, h imádja a Rio-t is. El kellett keserítenem, h az már sajna nincsen meg. Szóval elbeszélgettünk úgy 10 percet, aztán folytattam a takarítást. A bögréket/poharakat be kellett tenni egy mosogatógépbe, ami 2 órán keresztül ment. Hihetetlen. Viszont már annyi összegyűlt, h nem fért be, úh beletettem a mosogatóba, emiatt aggódtam kicsit. Jött idő közben Csilla is, és elmondta, h célszerű csinálni. Számot cseréltünk, nagyon kedves volt. Végülis 19 helyett 19:20ig voltam. Nem volt idő mindenre, de már Csilla jött fel hozzám, h dobjak el mindent, mert már lejárt a munkaidő. És ha nem fér bele minden, akkor nem. De mondta, h ne aggódjak, mert ők több órát vannak és úgy lehet csak befejezni, 2 óra alatt nem. Úh végülis csak letörölgettem az asztalokat, összegyűjtöttem a szemetet, meg az italos poharakat és ennyi. Nem kellett megszakadni igazából. A kilátás az gyönyörű, de beépített ablakok vannak, így nem lehetett kinyitni egyetsem. A levegő olyan fura volt, nem állott, de nem friss, az biztos. Mikor végeztem, csörögtem Rácira, aztán robogtunk haza.

Hát nagyjából jól csináltam, de utólag még eszembe jutott egy-két dolog, amit elfelejtettem, v nem úgy csináltam. Hát foglalmam sincs, h ez most teszt nap volt, v mennem kell most már minden nap. Úh ha ma nem keres az ügynök srác, akkor felhívom, h mistájsz.

2012.05.02.

Újabb ügynökséghez mentem el: http://www.interactionrecruitment.co.uk/ . 11re kellett mennem, de megbeszéltem Rácival, h elvisz reggel a központba és onnan majd én elmegyek a helyszínre. Igazából már nagyjából az ügynökség előtt tett ki. Úh volt 2 órám. Annyira gyönyörű idő volt, h kiültem az egyik köztéri padra a mall-nál és olvasgattam. Hogy mit? A másik ügynökségtől kapott anyagot Elolvasgattam, aztán olyan 10:50 körül beballagtam. Természetesen aki behívott nem volt ott, úh egy srác odaadta a jelentkezési anyagot. Kitöltöttem, meg itt turpisok voltak, ebben már benne volt az “okossági teszt”. Ez annyit tesz, h össze tudsz-e adni két számot, pl. 3+25. Mikor végeztem, addigra elő is került az ember. Csekkolta, aztán kicsit elbeszélgettünk. Csodálkozott, h irodai munka után miért vágyom a warehouse-ra. Elmondtam hát neki. Mikor már nagyon örültünk egymásnak, akkor elindultam az irodába.

Megvettem a kis két fontos jegyemet és elmentem az irodába. Nekiestem tovább is a terület megismerésének és vmit a hírlevélbe aplikálni. Tim aranyos volt, kicsit beszélgettünk, aztán megbeszéltük, h végre elküldi a videokat, amit feltöltök majd youtubera. Hát nem kapkodta el még most sem Holnap tehát valszín folyt. köv. Beszélgetett Rácival is kettesben a pubban. Meg tőle kérdezte Tim, h én hogy érzem magam itt, meg szte már egész szépen ki tudom fejezni magam Meg h meg kellene próbálnom jelentkezni nem csak warehouse-ra. Nos ugyanúgy jelentkezem adminos állásra is. Valszín ezt az önéletrajzot is fel kell turbózni, mert nem nagyon keresnek ilyen fronton. Átírogatjuk, meg javítjuk, amit kell, aztán küldöm tovább. Meglátjuk.

2012.04.30.

A pénteki napom elég zsúfolt volt, mivel a hírlevél szövege nem lett tökéletes, elkezdtem komolyabban foglalkozni a témával. Rájöttem, h nagyon is meg kell ismernem az eLearning téma kört, és ezzel együtt majdnem minden csínnyát-bínját. Beleástam magam a Lectora és a Business Moodle világába, ami egyrészt tényleg érdekes, másrészről gyűjtögettem az infokat. Mi az, ami érdekelheti az embereket. Egyfelől a meglévő ügyfeleknek nyilván vmi hasznos, ingyenes programot, lehetőséget, tanácsot kell tenni; azoknak pedig, akik nem nálunk vannak, el kell magyarázni tömören, röviden, h mi is az az eLearning. Ahogy egyre jobban kezdem megismerni, tényleg hatalmas találmány. A két legfontosabbat tudja megoldani az ügyfeleknek, ami napjainkban számít: rengeteg időt és még több pénzt tudnak megspórolni. Szóval ezen ügyködtem délelőtt.

Aztán Sarah megmutatott néhány traininget belülről, h hogyan is működnek ezek a programok. Közben elkezdett bevonni az értékesítési részbe, merthogy együtt megyünk majd meetingekre , ráadásul én leszek az, aki teszt adatokat biztosít az érdeklődőknek, h kipróbálhassák a felületet. Tehát hivatalosan is az én aláírásommal mennek ki a levelek. Persze az első teszt levelet elküldtem Sarahnak, h nézze meg nyelvtanilag, meg elég hivatalos-e, ilyesmik. Visszaküldte a levelet, h nagyon jó lesz, csak tesz néhány javaslatot. Tulajdonképpen majdnem mindent átírt Viszont ezáltal a következő levelem már tökéletes lett.

Ez a két hét, mialatt itt vagyok a cégnél, rengeteget tanultam. Nagyon hálás is vagyok a bentieknek, h ilyen segítőkészek és tudunk beszélgetni, még ha a részemről néha nyögvenyelős is. Azért most is minden este úgy alszom el, h angolul beszélgetek magammal, pontosabban egy elképzelt szituáciban mit mondanék. Rengeteg szituáció lehet, úh sosem unatkozom Az is fontos, h az irodai angolt hallgathatom és lehetek a részese minden nap.

Pénteken a szokásos 17 órakor leléptünk és mikor beültünk a kocsiba, megszólalt a telefonom. Persze nem hallottam, csak éreztem, mert a hangot mostanában le szoktam venni, h bent ne legyen zavaró. Az egyik ügynökségtől kerestek, h milyen munkát szeretnék, mert megkapták a CV-met. Amin csodálkoztam, h sikerült teljesen folyamatosan beszélnem, őőő-zés és szünetek nélkül, ráadásul telefonon. Mikor letettem, Ráci is rácsodálkozott és mondta, h most milyen jó voltam Szóval hétfőn 11re megyek egy ilyen elbeszélgetésre, meg papírkitöltésre. Gondolom olyan lesz, mint a korábbi helyen, ahova elmentem, úh annyira nem izgulok, ez csak egy beszélgetés lesz. Még azon is gondolkoztam, h nem harci díszben megyek, de lehet, h mégis megadom a módját, soha nem lehet tudni.

Este, mikor hazaértünk, Ráci nekiállt a lángos készítésnek, én pedig kitakarítottam, mert meghívtuk Editet és Matt-et egy jó kis lángosozásra. Azt kell, h mondjam, a lángos egész egyszerűen tökéletes lett és szerencsére mindenkinek ízlett. Matt aranyos volt, mert kivett egy lángost és mondtuk neki, h ehhez van fokhagymás tejföl, meg reszelt sajt, azzal szoktuk enni, úgy a legfinomabb. Ő pedig vett egy kanál tejfölt és a tányér szélére tette, a lángos mellé Persze mi szakadtunk, dehát honnan is tudhatta volna, hogy működik. Csináltunk előtte egy prototípust és utána minden rendben ment. Edit hozott jó kis Fügyülőset, asszem bodzás-mézes ízben, nagyon kellemes volt. Jókat beszélgettünk, pontosabban én annyira nem tudtam részt venni, mert Ráci és Edit már tökélyek az angolban, szóval mire én kiszenvedtem egy mondatot, eluntuk az életünket Tényleg érdekes, h egyszer tök jól megy és gördülékenyen, máskor pedig szenvedős. Lehet, h ez a péntek délutánok sorsa, akkor már nem mukod az angolom.

A mai napra pihenést terveztünk, aztán sztem holnap jöhet a jól megérdemelt vasárnapi sétánk. Azokat nagyon szeretem, kiszellőztetjük a fejünket, megmozgatjuk öreg csontjainkat. Szóval ma csak henyélés

2012.04.28.