Hihetetlen, de igaz

Chuck Norris egyszer megnevettette Áder Jánost! (Természetesen csak egyszer volt erre hajlandó, ha 100-szor próbálja, 100-szor sikerül)

Aranyköpés ? Otthonka

Fenn vagyunk páran csajhavernál. Amíg mi iszunk ő készülődik az esti bulira – épp átöltözött és bejött a helységbe.
M: ‘B’ az előbb még nem otthonkában volt?
Gy: Miért, most másholkában van?

Névnapos szerda

Reggel megint undorító időre ébredtünk, még aludtam volna néhány órát. Persze tényleg megtehettem volna, de itthon iszonyat unalmas egyedül, bent meg jó :) Szóval összekaptuk magunkat, elindultunk. Akkor vettem észre, h otthon felejtettem a mobilomat, úh visszafordultunk. Persze nagy sor állt, aminek végre a végére értünk. Mikor az ajtóhoz értem, pont hozzánk kopogott volna egy hapsi. Az előző lakót kereste, akinek amúgy is napi több ezer levele jön. Megbeszéltük, h ő már nem lakik itt, hanem mi. Ezután felszaladtam a telóért, majd vissza a kocsihoz és indultunk az irodába.

Mivel én tavaszi időre készültem, úgy is pakoltam a cuccaimat, úh egyfolytában fagyoskodom. Ráci egyik pulcsiját vettem még magamra, úh 4 réteg volt rajtam + a kabát. Megérkeztünk az irodába. Sarah ma nem volt bent, mert ma van a szülinapja, ennek gondolom otthon örültek. Én elmagyaráztam a többieknek, h ma van a névnapom. Ők ezt megdöbbenéssel fogadták, h van olyan, h névnap :) Szóval meséltünk nekik és persze mindenkinek meg kellett nézni, h mikor van a névnapja.

Dolgoztam tovább a weboldalon, Richarddal megcsináltuk a galériás részt, elvileg holnap fel tudjuk dobni az aktuális képeket, megcsináljuk még a közösségi cuccokat is. Szóval szépen haladunk. Közben Sarahnak kezdtem válaszlevelet írni a neverending levelére, ötletelés címén.

Ebédidőben Ráci meghívott a pubba ebédelni és eszméletlen finom bbq-s csirkét ettem baconnel, sajttal, hagymakarikával, párolt borsóval és krumplival. Délután meg folytatódott a munka, közben meg jelentkeztem néhány munkára. Úh most megint várom a hívásokat, h mi legyen.

Tim megint munkaidő lejárta előtt negyed órával megtalált az ötletekkel, úh ötleteltünk :) Kb fél órával maradtunk tovább, aztán rongyoltunk haza. Természetesen az eső továbbra is szakadt. Ernyő nélkül egy élvezett itt lenni. Az angolok viszont ebből nem csinálnak problémát. Senkit nem láttam ernyővel közlekedni. Vagy kapucnis kabát, vagy semmi. Ezekhez még nem tudtam hozzászokni….

Most estére már semmi kedvem nem volt háztartást vezetni, úh holnap ezzel még lesz egy köröm, de nem lakozott :P Jól befűtöttünk, mert nekem folyton fáznom kell, de mondtam Rácinak, h ha hazamentünk én elhozom otthonról a téli nagykabátom, meg az összes téli pulcsimat. Itt nem viccel az időjárás. Minden esetre már nagyon várom a hazamenetelt. Az viszont nagyon furcsa, h pont tegnap volt egy hónapja, h kijöttem.

A statisztika úgy alakult, h:
– kb. 50 jelentkezés
– kb. 5 telefonhívás a vezetékesen
– 2 hívás mobilon
– 2 interjú
– 1 gyakornoki állás :)

Eddig szépen alakult minden és gondolom nem véletlenül történik semmi, úh csinálom tovább, amit kell és sztem hamarosan meglesz mindennek az eredménye :)

Köszönöm szépen mindenkinek a szurkolásokat, bevonzásokat, agykontrolokat, ezek mind nagyon-nagyon hasznosak nekem. Még az is, ha csak egy gondolat vagyok a napból, velem vagytok :)

2012.04.18.

Interjú

Tegnap előtt este arra ébredtem, hogy orkán erejű széllökések vannak és vízszintesen esett az eső. Hát mondom ez remek, remélem, reggelre kisüt a nap. Nos, ahogy mondani szokták, tévedtem….

Szóval reggel megszólalt az órám, hogy ideje lenne felkelni és indulni az interjúra. Kinéztem az ablakon és élni sem volt kedvem, nemhogy harci díszben kimozduljak a lakásból. Felkeltem, felöltöztem, összefogtam a hajamat is, h a szél ne vigye mindenfelé. Korábban akartam a helyre érni, h biztos ne késsek, úh elindultam 8:15kor a buszhoz. Örültem, h megvettük az ernyőt, mert most igen nagy hasznát veszem, legalábbis azt hittem. Ahogy kiléptem az ajtón mindkét lábammal, kinyitottam az ernyőt és kb eddig is tartott a használata. Elballagtam azért a megállóba, próbáltam megfogni az ernyőt vmi olyan pózban, h ne menjen mindenfelé, de mivel eltört az összes lába, ezért nem sok esélyem volt a széllel szemben. A rossz az volt, h hirtelen szélfellökések voltak, ezért nem tudtam csak egy pózban tartani, h úgy maradjon. 8:30kor jött a busz, majd 8:45 körül megérkezett a helyszínre. Ha tudtam volna, h busszal és gyalog is ilyen közel van, akkor alszom 9ig.

Megérkezés után még volt egy órám. Az eső továbbra is szakadt, de azért elindultam az épület felé vezető úton. Ahogy mentem, elhaladtam egy aluljáró mellett. Ekkor úgy döntöttem, h megnézem előre, mennyit kell majd sétálni a bejáratig, mert addig beállok az aluljáróba. Így is tettem, szerencsére egy lélek sem jött. Persze amíg mentem visszafelé, próbáltam használni a használhatatlan ernyőmet. Már szakadtam a nevetéstől magamon, mert több alkalommal a letört kampók beleakadtak a hajamba, és próbáltam kiszabadítani magam, aztán beakasztottam az ernyő többi részére a kampókat :D Aztán mikor felnéztem ismét az ernyőre egy nagyobb széllökés után, akkor már fájt a rekeszizmom a nevetéstől. Úgy nézett ki, mint a régi nyalóka. Megvolt a nyele és a tetején egy gombóc :D Na akkor már feladtam a küzdelmeket vele. Álldogáltam  az aluljáróban, aztán elindultam a helyszínre. 9:30ra értem oda, úh csodálkoztak picit, de leültettek.

Jött egy másik srác is interjúra, aki előttem volt beszervezve, csak neki sikerült időben megjelennie. Lejött érte egy vigyorgós srác, bemutatkoztak, aztán felmentek az emeletre, ahol a tárgyaló volt. Nekem be sem mutatkozott, rám sem nézett. Na, mondom akkor ez biztos nem az, akihez én jöttem. 10 perc múlva jönnek le és de, az volt, akihez jöttem. Kikísérte a srácot, majd odajött hozzám. Felmentünk. Vidám fickó lehetett, mert lila ingben volt, sötétebb lila nyakkendővel, sötétszürke nadrágban és rikító narancssárga zokni :) A tárgyalóban várt egy nő, ő volt a menedzser. Kérdezgettek párat, és nem hazudok, összesen kb 4 percet voltam bent. Nagyon kedvesek voltak, aztán mondták, h még várnak pár jelentkezőt és a hét végén kapok értesítést az eredményről. Igazából ez csak 4 hónapos munka lenne, amiből ugye én eleve hiányoznék 3 hetet a mostani “szabi” miatt, meg az esküvő miatt. Ezt nem mondtam, nem rontottam az esélyeimet előre. Amikor végeztünk és kiléptem a kapun, megdöbbentem: vakítóan kék ég, fehér felhők, zöldellő fák, virágok és madárcsicsergés. Hát úgy szídtam az időjárást, h nemigaz. Persze akkor is röhögtem, h ez annyira andis, h hihetetlen már.

Azután bejöttem az irodába, meséltem a többieknek. Nekiláttam a weboldal összerendezésében, nagyon jól sikerült. Még hátravan néhány apróság, de alapvetően nagyon jó munkát végeztem :)

A képes összefoglaló alább lesz majd látható, este feltöltöm a képeket, mert most nem hoztam a telzsinórt :)

2012.04.18.

Paddy and the Rats ? Freedom

Mostanában ez az új kedvencem. A film is durva, amiből a klippet alávégták.

Megosztás

Facebook Twitter Email

Aranyköpés ? Reggeli cigi

Jövök vissza a kisboltból. Munkatársam áll a dohányzó helyen, most ért be. Mondom:
– Mit csinálsz?
– Kijöttem cigizni.
Látom a közelében nincsen cigi. Kérdem:
– Nem felejtettél el valamit.
– Ja de. – és elővesz 1 cigit, szájába teszi.
Bemegyek az irodába. 5 perc múlva megjelenik:
– Nincs valakinek tüze?

Wc

Minden ott van, ami kell, de valahogy mégse áll össze a kép.
Koedukált budi az agrárkoliban.

Az ajtó kicsit nehezen csukódik

In progress :)

Hagy ne kelljen elmondanom mennyire nem aludtam semmit… jó, elmondom, h 3 órát sikerült aludnom, egész éjjel járt az agyam. Semmi konkrét, csak hogy mondanám ezt meg azt angolul. Mikor megszólalt az óra, már hálás voltam, mert csak kínszenvedés volt forgolódni. Összekészülődtünk és elindultunk az irodába.

Timmel elmentünk a pubba, kávéztunk és közben megbeszéltük a marketing tervet. Nagyjából mindent hasznosnak talált, csak egy-két dolog nem stimmelt, de az meg amiatt, mert nem nagyon voltam tisztában ezzel a területtel. Viszonylag elég jól megértettem, de nagyon kellett koncentrálnom. Ez az egész napomra igaz volt egyébként. Kb. 2 órát beszéltünk, aztán visszamentünk az irodába. Sarahval megbeszéltünk néhány dolgot, főleg a hírlevelekkel és a weboldallal kapcsolatban. Kaptam hivatalos e-mail címet is, úh megkezdtük a levelezés :)

Lényegében a weboldalt és a hírlevelek összeállítását rám bízták. Ennek örülök, de nagyon nagy felelősség is. Természetesen előzetesen mindent egyeztetünk, átbeszélünk, ötletelünk. Nagyon jól éreztem magam, csak tényleg folyamatosan fókuszálnom kellett. Angolul minden: levelek, megbeszélések, kutatási oldalak, stb. Persze nyilván ez a természetes és most mit csodálkozom, de sztem, aki vha ennyi nyelvtudással kijött dolgozni ide, az tudja és átérzi, miről beszélek.

A munka kicsit elhúzódott, úh 5 óra helyett 6:15kor léptünk le. Ráci aranyos volt, mert elvitt kocsival azon az úton, ahol majd holnap mennem kell. Felmértük a terepet, hol kell leszállni, merre kell sétálni, sőt elvitt a kapuig, h hol kell majd bemennem :) Hát nyilván aki ismer, az tudja, h mindenhol eltévedek, úh nemcsoda, h ezt bevállalta :D

Ezután jöttünk haza, még összedobtam a holnapi ebédet, meg a vacsorát. Most elővettem az interjú kérdéseket, de egyrészt, amit tudnom kell magamról és a múltamról, azt tudom, másrészt meg agyilag képtelen vagyok most ezen átrágni magam. A telefonban nem volt vészes a srác hangja, úh remélem, h ez csak jobb lesz élőben. Főleg, ha vele lesz az interjú és nem vki mással.

Minden esetre az biztos, h ma nem kell ringatni :P

2012.04.16.

Aranyköpés

Így délután majdnem aktuális.
“Egy újabb muzulmán reggel… KORÁN van.