Reggel vhogy megint sikerült sokáig aludnom, de legalább kipihenten ébredtem. Most már biztos, h lecserélték a postást, mert nem riogat, csak behelyezi a leveleket a csapóajtóba, így még hajolgatnom sem kell. Szokásos teendőkön végigmentem, majd megnéztem, h milyen levelek jöttek. Megint nekem jött csak két levél. Mindkettő a banktól jött. Az egyikben volt a kártyámhoz a pinkód, a másikban meg tájékoztattak, h 30 napig őrzik meg a kártyát a bankban, ami elkészült:

Igazából semmi kedvem nem volt kimozdulni, mert a hét alatt ma volt a legrosszabb idő. Borongós és hűvös. Mindegy, összeszedelőzködtem és elindultam.

Persze a kártyát nem ott lehetett felvenni, ahol igényeltük, de igazából mindegy volt, mert elég közel vannak egymáshoz a bankok szerencsére. Majdnem lekéstem a buszt, már láttam, mikor jött, így gyorsan futottam, még elcsíptem. Heti jegyet kértem megint, de a buszon kicsit csúnyábbat adnak, mint a központban:

Bementem a központba, leszálltam és hozzám méltó módon lefejeltem a busz tükrét. Elegánsat megigazítva a frizurámat tovalibbentem   és megkerestem a bankot. Útközben ilyen csodák voltak

Megérkeztem a bankba. Ez sokkal kisebb volt méretileg, mint ahol igényeltük a kártyát. Két kis szeparált tárgyaló rész volt és két ablakkal leválasztott pult, ahol sor állt. Kiolvastam az ablakoknál, h milyen esetekben kell odaállni. Mivel nem volt ott, h átvehetem ott a kártyámat, ezért leültem a váróban, ami 4 székből állt. Várakoztam, közben jött két nő is, akik velem vártak. Aztán megkérdezték, h én is idevárok-e. Hát azt nem tudtam pontosan, h mi az, h ide, de mondtam, h igen, várok. Mondtam nekik, h néha jön egy ffi és kérdezi, mit akarunk. Jött is és először a két nőt interjúvolta meg. Elmondták, mit akarnak, aztán rám került a sor. Mondta a srác, h nyugodtan álljak be a sorba, mert ott fognak segíteni. Ígyhát beálltam a sorba és amikor sorra kerültem, ismét elmondtam, mit szeretnék. Kb. 2 perc alatt végeztünk.

Kijöttem és visszasétáltam a buszhoz. Útközben két lány szólított meg és az egyikük mondott sok-sok blablát. Mondtam neki, h örülök, de mondja lassabban, mert nem vagyok a toppon. Mosolygott és mondta tovább ugyanúgy. Volt benne sérülés, meg breakdown meg 2 font. Hát én elővettem egy marék aprót 1, 5 penny-seket és mutattam, h ennyim van. Biztos nem akarták ezek szerint, mert megköszönték, nem fogadták el, viszont továbbmentek. Valszín már soha nem is tudjuk meg. Utánakérdeztem volna, de siettek és gondoltam nem lenne kedvük most nekiállni hosszasan magyarázni nekem.

A buszmegállóban vártam és egy nő látta, h az órámat nézem, így kérdezte mennyi az idő. Hát mivel még ezt sem tudtam elmondani angolul, így mutattam neki és mondtam, h sorry, de most csak így tudom. Megköszönte, aztán továbbment egy másik buszhoz. Utólag persze mondta Ráci, h nyugodtan lehet lazán mondani az időd (pl. 15:34 –> three thirty-four).

Otthon is szimpatikus fejem van az idegeneknek, mert ott is folyton megtaláltak mindenféle témával. Várható volt, h itt is megtalálnak A kimozdulás azzal jár, h társasági életed lesz. Jó volt, h kimozdultam, mert otthon nem nagyon érnek hatások. Bár volt beégésem ma is, de gyakorlat teszi a mestert. Majd ha lesz… hülyeség… Amikor majd dolgozom, akkor még jobb lesz, mert mindennap meglesz a gyakorlás.

Mire hazaértem már viszonylag késő volt. Nekiálltam főzni és hamarosan Ráci is befutott. Aktiválni kellett a kártyát és ehhez fel kellett hívni egy számot. Automata volt, de én csak a 3. szintig jutottam, mert utána nem értettem mit akarnak tőlem. Ráci befejezte helyettem, de nagyon lelombozódtam, h nem értettem a szöveget, pedig semmi nehézség nem volt benne. Ráci aranyos volt, mert lelket öntött belém, h senkinek nem megy egyszerűen, főleg, h nem itt születtünk, nekünk a dolgok máshogy logikusak. Majd hozzászokom… Mindenesetre már használhatom a kártyát

2012.03.30.

Tegnap este nem nagyon tudtunk elaludni, így hajnalig beszélgettünk. Aggódtam kicsit a reggeli felkelés miatt, de Ráci bíztatott, h én akár délig is aludhatok. Reggel úgy voltam vele, h muszáj felkelnem, mert ha nem kezdek neki 9kor a jelentkezéseknek, akkor megint elhúzódik a nap. És különben is, szolidaritani akartam Szóval 9kor géphez ültem és vártam, h tele lesz az e-mail fiókom, v kezdődnek a telefonok, de….

Néztem mindenféle oldalt megint. Vegyes az érdeklődésem, tehát egészen az árukipakolástól, junior rendszergazdáig egész jó munkákat találtam. Ma 6 helyre küldtem el végül a jelentkezésemet, és regeltem még 2 ügynökségi oldalra. Lassan egész Anglia megismeri a nevem A szemem megint kifolyt, de haladtam. Sok közül kell szemezgetni. Bár kaptam megjegyzést, h válogatok, de mint fentebb említettem, igyekszem mindenre jelentkezni. Az önéletrajzaimat is úgy küldöm természetesen, h munkának megfelelőlen legyen és a coverletter is mindig az adott munkához szabott. Azt valóban nem engedhetem meg magamnak, h teljes mértékben elutasítsak munkákat, de….

Ahol kiváló kommunikációs készség kell v fogadni a panaszosok telefonját, v tökéletes program ismeret és még sorolhatnám, azokra valóban nem adom le, mert feleslegesnek tartom. Nem tudok egyelőre tökéletesen beszélni (sőt, attól még azért jócskán messze vagyok), nem tudom fogadni a reklamációkat (azaz fogadni tudom, és nekem elmondhatják a panaszaikat, csak megoldani nem tudom őket) és nem ismerek minden programot. Így ezzel zárnám is a vitát Visszatérünk majd rá egy év múlva

Délután még mindig nem volt semmi, így elvégeztem a szokásos pakolást, mosogatást, mosást és főzést. Angoloztam picit, olvasgattam a bbc-t. Szóval igazából nem volt teljesen haszontalan, de….

A weekly ticketem lejárt, ezért kaptam pénzt újra A központban nagyon szépen oldják meg a használatát:

Úgyhogy most továbbra is várom a hívásokat, h mennem kell és most már nincs akadálya sem.

Ma nem jött a gyilkos postás, de amikor Ráci hazaért a munkából, akkor mondta, h most életemben először nem néztem meg, milyen posta jött. Csodálkoztam, mert nem hallottam semmit. Lehet, h leváltották a postást? A lényeg és a hangsúly persze azon volt, h ma csak nekem jöttek leveleim

Ami a legizgalmasabb, az a barna boríték, UGYANIS…..megkaptam az NI numbert!!!!! Így most már hivatalosan is vállalhatok munkát és nem utál az egész ország

És Ráci meg is lepett egy “aprósággal”, mikor hazajött

Úh most már csak ropogtatunk este és bizalommal várom a holnapot is.

2012.03.29.

A mai felkelést sem kapkodtam el, de eszméletlen hülyeséget álmodtam megint. Szerencsére ezt félbeszakította egy telefonhívás Félálomban voltam és elgondolkoztam, h ez a csengő lehet-e, mert kétszer csöngött, talán a postás. De vajon itt is kétszer csönget-e a postás? Ő csak be szokta dobni a leveleket és nem is jó a csengőnk…ÁÁÁ akkor ez a telefon! Ezek a gondolatok fél másodperc alatt sem hasítottak végig bennem, úh rohantam a telefonhoz, felkaptam. Az első hívásom Az egyik ügynökségtől telefonált egy srác, h megkapták a cv-met és hogy milyen admin munkára gondoltam. Hirtelen annyira voltam képes, h elmondtam amdinisztrációs munkát szeretnék inkább, az jó lenne. Még néhány dologról beszélgettünk, aztán mondta, h ha lesz vmi, akkor keresnek. Talán a félálomság miatt, de folyamatosan sikerült beszélnem és 5 kérdésből 4re arra válaszoltam, amit kérdezett

Ezután végleg felkeltem, összepakoltam szokásosan, ettem egy joghurtot, h ne felejtsek el enni – amíg még eszemben van. Leültem a gép elé és keresgéltem tovább. Ráci is küldött át néhányat. Mondjuk neki az élete, h vezessek targoncát v jelentkezzek katonának Eddig nem sikerült meggyőznie semmivel.

Jöttek a visszajelző e-mailek is, h köszi, de nem téged választottunk. Legalább az is vmi. Az egyik visszajelzés: Dear Lynette….Hát köszi De legalább nem diszkrimináltak. A nap fele el is ment a nézelődéssel és jelentkezésekkel. Most adtam le olyan munkára is jelentkezést, ahol azonnal kell kezdeni, remélem holnap reggel hívnak is, h délután ott kezdjek. Meg Ráci talált egy másik warehouse-os munkát, arra kinyomtatta a jelentkezési lapot, azt még ma este kitöltöm, ő meg postázza. Aztán meglássuk.

Idő hiányában már megint nekiálltam főzni. Megrendelésre gyümölcslevest csináltam és sonkás tésztát. Így sikerültek:

A gyümölcslevest alapból utálom, de szeretettel készült Természetesen fahéjat nem vettünk tegnap, így leugrottam a boltba érte. Megcsináltam, aztán következett a sonkás tészta. A sonka nagyon finom volt, igazi bacon fajta. Összekutyultam a tésztával és a végén tettem a tetejére friss újhagymát. Megebédeltem megint késő délután és kötelezően megnéztem a Barátok közt Utána még nézelődtem egy kicsit, aztán már jött is haza Ráci. Ez a nap is gyorsan eltelt, de nem haszontalanul.

2012.03.28.