SZOMBAT

Szombat reggel felkeltünk, de aztán meggondoltuk magunkat és inkább dél körül keltünk fel végleg. Mivel nem volt itthon főtt étel, ezért gondoltuk, rendelünk vmi csirkefélét. Le is adtuk a megrendelést neten, olyan 1 óra környékén. Rá fél órára kaptuk a visszajelzést, h törölték a megrendelést, persze egy szál indok nélkül. Nos ennek annyira nem örültünk, ezért elhatároztuk, h akkor elmegyünk a közeli pubba. Beállítottuk a GPS-t és irány a pub. Megérkeztünk és az étlap átböngészése után választottunk. Beszélgettünk, ittuk a lime-os-jeges kólánkat. A lime-mal sokkal finomabb a kóla ízesítése, mint citrommal. Kihozták az ételeket, amik fantasztikusak voltak:

Ráci steak-et rendelt, én pedig csirkemellet BBQ szósszal és olvasztott csedár sajttal. Egy vastag fa tál volt az alap, arra került egy öntöttvast epsi, azon hagymakarikák, a hús és minden rávaló. Mindegyik hús mellett volt egy fél grillezett paradicsom is. Sercegett még 5 percig, miután kihozták nekünk. Mondta is kedvesen a pincér lány, h óvatosan, mert meleg. Hát, a hangokból vhogy mi is sejtettük Megebédeltünk, aztán megbeszéltük, h vezetek én hazafelé, mivel úgy sincs olyan nagy forgalom. Így is tettem. Nagyon furcsa volt olyan szempontból, h a pedálok nagyon közel vannak egymáshoz és volt olyan, h beakadt a lábam a két pedál közé. Ezt még szokni kell. A váltás nem volt problémás, bár egyszer, az egyik körforgalomban nekicsaptam a jobb kezem az ajtónak Továbbra is tartom, h ezt a kocsit nagyon jó vezetni.

Mikor hazaértünk még pihentünk kicsit, aztán készülődtünk az estére. Edithez voltunk hivatalosak, akinél lakásavatós parti volt kibontakozóban. Meghívott jónéhány embert, akik különböző nemzetiségűek voltak (francia, bulgár, spanyol, ausztrál). Kicsit félve indultam, mert izgultam, h vajon el tudok-e beszélgetni bárkivel is, nem a személyiség, hanem a nyelv miatt. Megérkeztünk, már épp hörpintették volna fel az italt, de mi tudtuk, mi a hatásos belépés

Mindenki nagyon kedves volt és közvetlen, még beszélgetni is tudtam néhány emberrel, az nagyon jólesett Senki nem szólt rám, h jólvan, nyögd már ki v jólvan, akkor én most megyek, addig gondolkozz. Türelmesen megvárták míg végigmondom és tényleg érdeklődőek voltak felém. Enni egyáltalán nem tudtunk, mert már annyira televoltunk az ebédtől. Volt egy srác, aki nővér volt és mesélt nekünk mindenféle szaftos történetet, meg egy indiai ffi, aki lufiból csinált virágot, állatot, meg amit akartál. Ő igazából szakács, aki járja az országokat és mindenhol süt-főz, tök izgi lehet Aztán meg is invitált minket a jövő heti garden party-ra, ahol még többen leszünk, mint most. Ígyhát izgalmakkal várjuk a pénteket. Csak néhány órát maradtunk végül, én nem is ittam, mert ismét én lettem a sofőr

VASÁRNAP

Vasárnap korábban keltünk, mert megbeszéltük, h kicsit kimozdulunk, mintegy kirándulás jelleggel. Elsétáltunk messzebbre, mint a környékünk és szokás szerint csodás helyeken jártunk:

A környék, ahol járkáltunk az 1086-os években épült ki és most is vannak eredeti házak, házrészek. Kicsit más világ ez az otthoniakhoz képest. Az időnk szerencsére kifogástalan volt. Visszafelé beugrottunk a boltba, mert a gáz-egységünk lemerült. Nagyjából úgy működik, mint egy kártyás telefon, addig használhatod, amíg van rajta pénz. Feltöltöttük és megakadt a szemem a bakery pulton, merthogy itt a zsömle különlegességnek számít. Nos ennek megfelelően kérik meg az árát is, úh inkább croissont-ra neveztem be. Hazafelé mondta Ráci, h van egy take away indiai hely, onnan vigyünk haza kaját. Próbáltunk választani a menükből:

Úgy voltam vele, mivel semmi nem volt ismerős, h inkább maradok a csirke nuggets-nél és a sült krumplinál, de aztán Ráci unszolására mégis curry-s csirkét rendeltem. Én elbambultam és csak annyit hallottam, h regular or medium. Mondtam, h persze, legyen medium. Nos… ez nem a méretét jelentette, hanem az erősségét. Én egyáltalán nem szeretem a csípőset/erőset. Ez olyan volt, h a nyelvem hegyét érintettem csak a villához, amire a hús került és lángolt a fejem, tisztult az orrom, éreztem, h szétég a tüdőm, a belem. Gondoltam, h ennek nem lesz jó vége, ha tovább eszem belőle. Az íze az biztos, h eszméletlen jó volt, de csak 4 csirkekockát bírtam legyűrni, aztán legyőzött. Most abban reménykedem, h holnapra valamennyire elszáll az étel haragja és ehető lesz Meglátjuk…

2012.04.01.

Reggel vhogy megint sikerült sokáig aludnom, de legalább kipihenten ébredtem. Most már biztos, h lecserélték a postást, mert nem riogat, csak behelyezi a leveleket a csapóajtóba, így még hajolgatnom sem kell. Szokásos teendőkön végigmentem, majd megnéztem, h milyen levelek jöttek. Megint nekem jött csak két levél. Mindkettő a banktól jött. Az egyikben volt a kártyámhoz a pinkód, a másikban meg tájékoztattak, h 30 napig őrzik meg a kártyát a bankban, ami elkészült:

Igazából semmi kedvem nem volt kimozdulni, mert a hét alatt ma volt a legrosszabb idő. Borongós és hűvös. Mindegy, összeszedelőzködtem és elindultam.

Persze a kártyát nem ott lehetett felvenni, ahol igényeltük, de igazából mindegy volt, mert elég közel vannak egymáshoz a bankok szerencsére. Majdnem lekéstem a buszt, már láttam, mikor jött, így gyorsan futottam, még elcsíptem. Heti jegyet kértem megint, de a buszon kicsit csúnyábbat adnak, mint a központban:

Bementem a központba, leszálltam és hozzám méltó módon lefejeltem a busz tükrét. Elegánsat megigazítva a frizurámat tovalibbentem   és megkerestem a bankot. Útközben ilyen csodák voltak

Megérkeztem a bankba. Ez sokkal kisebb volt méretileg, mint ahol igényeltük a kártyát. Két kis szeparált tárgyaló rész volt és két ablakkal leválasztott pult, ahol sor állt. Kiolvastam az ablakoknál, h milyen esetekben kell odaállni. Mivel nem volt ott, h átvehetem ott a kártyámat, ezért leültem a váróban, ami 4 székből állt. Várakoztam, közben jött két nő is, akik velem vártak. Aztán megkérdezték, h én is idevárok-e. Hát azt nem tudtam pontosan, h mi az, h ide, de mondtam, h igen, várok. Mondtam nekik, h néha jön egy ffi és kérdezi, mit akarunk. Jött is és először a két nőt interjúvolta meg. Elmondták, mit akarnak, aztán rám került a sor. Mondta a srác, h nyugodtan álljak be a sorba, mert ott fognak segíteni. Ígyhát beálltam a sorba és amikor sorra kerültem, ismét elmondtam, mit szeretnék. Kb. 2 perc alatt végeztünk.

Kijöttem és visszasétáltam a buszhoz. Útközben két lány szólított meg és az egyikük mondott sok-sok blablát. Mondtam neki, h örülök, de mondja lassabban, mert nem vagyok a toppon. Mosolygott és mondta tovább ugyanúgy. Volt benne sérülés, meg breakdown meg 2 font. Hát én elővettem egy marék aprót 1, 5 penny-seket és mutattam, h ennyim van. Biztos nem akarták ezek szerint, mert megköszönték, nem fogadták el, viszont továbbmentek. Valszín már soha nem is tudjuk meg. Utánakérdeztem volna, de siettek és gondoltam nem lenne kedvük most nekiállni hosszasan magyarázni nekem.

A buszmegállóban vártam és egy nő látta, h az órámat nézem, így kérdezte mennyi az idő. Hát mivel még ezt sem tudtam elmondani angolul, így mutattam neki és mondtam, h sorry, de most csak így tudom. Megköszönte, aztán továbbment egy másik buszhoz. Utólag persze mondta Ráci, h nyugodtan lehet lazán mondani az időd (pl. 15:34 –> three thirty-four).

Otthon is szimpatikus fejem van az idegeneknek, mert ott is folyton megtaláltak mindenféle témával. Várható volt, h itt is megtalálnak A kimozdulás azzal jár, h társasági életed lesz. Jó volt, h kimozdultam, mert otthon nem nagyon érnek hatások. Bár volt beégésem ma is, de gyakorlat teszi a mestert. Majd ha lesz… hülyeség… Amikor majd dolgozom, akkor még jobb lesz, mert mindennap meglesz a gyakorlás.

Mire hazaértem már viszonylag késő volt. Nekiálltam főzni és hamarosan Ráci is befutott. Aktiválni kellett a kártyát és ehhez fel kellett hívni egy számot. Automata volt, de én csak a 3. szintig jutottam, mert utána nem értettem mit akarnak tőlem. Ráci befejezte helyettem, de nagyon lelombozódtam, h nem értettem a szöveget, pedig semmi nehézség nem volt benne. Ráci aranyos volt, mert lelket öntött belém, h senkinek nem megy egyszerűen, főleg, h nem itt születtünk, nekünk a dolgok máshogy logikusak. Majd hozzászokom… Mindenesetre már használhatom a kártyát

2012.03.30.

Tegnap este nem nagyon tudtunk elaludni, így hajnalig beszélgettünk. Aggódtam kicsit a reggeli felkelés miatt, de Ráci bíztatott, h én akár délig is aludhatok. Reggel úgy voltam vele, h muszáj felkelnem, mert ha nem kezdek neki 9kor a jelentkezéseknek, akkor megint elhúzódik a nap. És különben is, szolidaritani akartam Szóval 9kor géphez ültem és vártam, h tele lesz az e-mail fiókom, v kezdődnek a telefonok, de….

Néztem mindenféle oldalt megint. Vegyes az érdeklődésem, tehát egészen az árukipakolástól, junior rendszergazdáig egész jó munkákat találtam. Ma 6 helyre küldtem el végül a jelentkezésemet, és regeltem még 2 ügynökségi oldalra. Lassan egész Anglia megismeri a nevem A szemem megint kifolyt, de haladtam. Sok közül kell szemezgetni. Bár kaptam megjegyzést, h válogatok, de mint fentebb említettem, igyekszem mindenre jelentkezni. Az önéletrajzaimat is úgy küldöm természetesen, h munkának megfelelőlen legyen és a coverletter is mindig az adott munkához szabott. Azt valóban nem engedhetem meg magamnak, h teljes mértékben elutasítsak munkákat, de….

Ahol kiváló kommunikációs készség kell v fogadni a panaszosok telefonját, v tökéletes program ismeret és még sorolhatnám, azokra valóban nem adom le, mert feleslegesnek tartom. Nem tudok egyelőre tökéletesen beszélni (sőt, attól még azért jócskán messze vagyok), nem tudom fogadni a reklamációkat (azaz fogadni tudom, és nekem elmondhatják a panaszaikat, csak megoldani nem tudom őket) és nem ismerek minden programot. Így ezzel zárnám is a vitát Visszatérünk majd rá egy év múlva

Délután még mindig nem volt semmi, így elvégeztem a szokásos pakolást, mosogatást, mosást és főzést. Angoloztam picit, olvasgattam a bbc-t. Szóval igazából nem volt teljesen haszontalan, de….

A weekly ticketem lejárt, ezért kaptam pénzt újra A központban nagyon szépen oldják meg a használatát:

Úgyhogy most továbbra is várom a hívásokat, h mennem kell és most már nincs akadálya sem.

Ma nem jött a gyilkos postás, de amikor Ráci hazaért a munkából, akkor mondta, h most életemben először nem néztem meg, milyen posta jött. Csodálkoztam, mert nem hallottam semmit. Lehet, h leváltották a postást? A lényeg és a hangsúly persze azon volt, h ma csak nekem jöttek leveleim

Ami a legizgalmasabb, az a barna boríték, UGYANIS…..megkaptam az NI numbert!!!!! Így most már hivatalosan is vállalhatok munkát és nem utál az egész ország

És Ráci meg is lepett egy “aprósággal”, mikor hazajött

Úh most már csak ropogtatunk este és bizalommal várom a holnapot is.

2012.03.29.