Csupa rossz hír, fokozódva… Pénteken még minden a legnagyobb rendben volt, mindennel. Aztán jött a szombat… Reggel mentünk be az ingatlan irodába, h kiválasszuk a burkolatokat. Most másik nő volt ott és mondta, h nem most választunk, hanem később, mert lehet, h másból lehet majd választani és ha most választunk, nem biztos, h az lesz… Nézegetjük a tervrajzokat, egyszercsak a 4. féle rajzon ott van egy Bus Stop felirat, pont az ablakunk alatt. Hát ezt nagyon furcsállottuk. Mikor lebeszéltünk mindent, megnéztük megint a házat és az utcát magát. Ezek keskeny utcák, tehát egy busz és egy kocsi fér el egymás mellett, ha elhaladnak egymás mellett. Visszamentünk, h kérdezzenek már rá erre, mert ha sűrű járat lesz, akkor mi nem tartunk igényt mégsem a házra. Amúgy is a járdáról belátni a konyhába, nem akarom, h az ott buszra váró emberek bebambuljanak, unalmukban szemetelnek, v ha partyarcok akkor bedobják az ablakot, vagy mittomén. Úh ez nagyon nem tetszett, főleg, h miért az utolsó hetekben kell ezt megtudni. Úh jövőhéten kapunk hívást ezzel kapcsolatban, h tényleg ott lesz-e a buszmegálló és milyen járat.

Ezután elmentünk ebédelni, majd bevásárolni. Mikor visszaértünk a kocsihoz, akkor vettem észre, h eltűnt a telefonom. Persze rögtön megnéztük a kocsiban, a kocsi mellett. Ráci rámcsörgött, kicsöngött. Úh gondoltam vagy megtalálták és leadták v még nem találták meg. Visszamentünk a bevásárlóközpontba és Ráci megint meg akart csörgetni, de látta, h nincsen térerő, tehát az enyém sem csönghetne ki. Ezután kikereste a pub számát, ahol ebédeltünk és felhívta őket, érdeklődött. Szerencsére megtalálták a parkolóban, így gyorsan visszamentünk oda és oda is adták, hát nagy kő esett le a szívemről, mert mondom más sem hiányzik.

Vasárnap mit sem sejtve ártatlanul kapott Ráci levelet a hitelügyintézőtől, h minden rendben, de annyi gond azért mégis akadt, h a törlesztőrészlet majdnem egy százassal több lenne. Persze ezt úgy fogalmazta meg, h csupán csak ennyi és ennyi lesz a törlesztő. Persze jól felhúztuk magunkat, mert az indok az volt, h ÉN nem vagyok kint elég ideje és ezért magasabb, MIATTAM. Erre vissza írt Ráci, h ez mégis hogyan és próbálja meg szépen az októberi érkezésemet betenni, minthogy akkor kezdtem itt élni, merthogy mi nem tudtuk, h ez annyira fontos szempont. Küldött neki egy linket is, h más bankok jóval alacsonyabb árat kínálnak és, h valóban így áll hozzá az ő bankjuk. Meg persze azt is megpendítette neki, h ez is meglepetésként ért minket, akárcsak a buszmegálló. Mivel egyáltalán nem létkérdés, h lakást vegyünk, ezért ha lesz ott buszmegálló bármikor is a jövőben v marad a magasabb törlesztőrészlet, akkor búcsút intünk. Nyilván fájós szívvel, mert már sok mindent terveztünk és elképzeltük, meg mindig néztük, hol tartanak vele és minden jó lenne, csakhát…. Elvileg tehát jövőhéten minden kiderül.

2013.02.03.

Az otthon töltött idő persze mindig gyorsan eltelik, de szerencsére most azt kell mondjam, tartalmasan tudtuk eltölteni. Sikerült mindenkivel találkozni, akivel szerettünk volna és nem csak pár órát eltölteni. Korábban ugye az volt a baj, h mi rohangáltunk mindenkihez, viszont most mindenki jött hozzánk Ugyan külön voltunk Rácival, azért a hét végére mégis újra találkoztunk. Én is lementem végül anyósékhoz, ott is nagyon jól éreztem magam, anyuékkal is tudtam menni ide-oda, tesókkal megint jókat röhögtünk. És amit amúgy is imádok, az a családi ebéd, vacsora, amikor összegyűlünk, beszélünk, eszünk-iszunk. Csináltunk pár fotót is.

Mikor visszajöttünk, teljesen feltöltődve estünk neki a hétnek, annak ellenére, h kb fél 11kor értünk a ház melletti gyrososhoz, h rendeljünk gyorsan vmit Itthon ettünk, zuhé, aztán alvás. Ez a hét nagyon jó volt bent is, mert közöm nem volt a special és exporthoz Csak pakolgattam és kártyákat csomiztam, pickingeltem. Nagyon élveztem. Fél 6kor letettem a lantot, és elfelejtettem a munkát, minden stresszmentes volt, jókedvű voltam minden nap. Azt hiszem ez való nekem. A többieknek volt meetingje a nagyfőnökkel, Chris-szel, négyszemközt. Ma mondta nekem, h nem feledkezett meg rólam sem, csak szabin voltam, úh majd hétfőn v kedden szól, h mikor jó neki. Kb. olyan fél órásak voltak ezek az elbeszélgetések. Nagyjából mindenki elmondta, h magasabb pénzt szeretnének. Egyelőre én még annyira nem pattogok, mert ugye most telt le a 3 hónap próbaidőm. Persze mondta Chris, h ne aggódjak, nincs semmi gond, csak beszélgetünk majd. Mondtam, h ez megnyugtat azért Hát kiváncsi leszek, h hova dobbantanak majd be, h milyen posztot lássak el, mert most tiszta joker vagyok. Ahol éppen emberhiány van, oda raknak. Mondjuk ez így nem baj, mert elég változatos a munka. Azt kell sajnos mondanom, h a s-e témakörön kívül minden mást preferálok…. Persze azért hallgatom itthon-otthon, h de hát úgy lehet előrébb lépni és többet tanulni. Ez teljesen igaz, de nekem ez most tökéletes abból a szempontból, h van biztos állásom, és nem kell stresszelnem semmin és ráadásul szeretem ezt csinálni. Sztem elég sokan szeretnének ilyen szituációban lenni. Na, még azért meg kell várni, h tényleg mi lesz, mert lehet, h visszatesznek a s-e-hoz; hát codásssz lenne… Mindegy, úgysem én döntök. Ráadásul ugye azt senki nem tudja, h T el akar majd menni nyáron, amint letelt az egy éve, mert akkor így meglesz az 1 év tapasztalata. Ha ő elmegy, egyedül nekem van némi fogalmam ahhoz, amit ő csinál. Igazából november-december hónapban voltam ott, de akkor sem a szellemi részét végeztem a dolognak, úh ha bármit is adnának most, h essek neki, csak nagyon nagyjábóli fogalmam lenne a dologról. Kár is ezt csavarni, mert majd eldől.

Holnapra van időpontunk az ingatlan ügynökséghez, h kiválasszuk a burkolatokat. Úh most izgalom van Meg elvileg estefelé találkozunk Edittel és még az is lehet, h Lutonba megyünk szórakázni.

2013.02.01.

Végre itthon vagyunk!! Pénteken már szabin voltunk. 4:40kor keltünk, és mentünk kocsival a buszpályaudvarra. Ráci mondta, h 5:55kor megy a busz, mi meg kb 35re értünk ki. Erre látjuk a kijelzőn, h 35kor jön…. Féltünk, h lekéstük, de szerencsére késett a busz, úh elértük Időben kiértünk a reptérre. Még nézelődtünk, meg megejtettem a kötelező pisit Gondoltuk megnéztük a kijelzőt, h mikor szállhatunk be. Azt tudtuk, h 7:50kor van kapuzárás. A kijelzőn az idő 7:49…. sztem a leggyorsabb sprintet futottuk Szóval kicsit elfuserált volt a szitu, meg ránk egyáltalán nem jellemző módon minden az utolsó pillanatra maradt. Szerencsére a repülőn egymás mellett ültünk, a buszon nem tudtunk. Anyuék kijöttek elénk, Rácit vittük a vasútállomásra, h ő is haza tudjon menni. Csak 3/4et órát vártunk a vonatra. Ráci azóta találkozott a barátokkal, 1 hét freedom neki Én meg végre emberi kinézetű ruhákat tudtam vásárolni Ami durva, h az itteni boltokban is olyan árak vannak, mint kint… a fizetések között azonban van NÉMI különbség… Hihetetlen. A lényeg, h most van egy csomó időnk családozni, barátozni, szuper érzés <3

2013.01.20.

Az elozo postban elkurodtak kepek, majd javitom.

De addig ime, Milton Keynes megint hires lett, itt nyilik Europaban az elso bordelyhaz dedikaltan rokiknak! JUHEEEE! Bamulatos, hol tart mar a tudomany.