A titkarno most olyan 12szer ismetelte el nekem azt, kerdo hangsullyal, hogy „Fosómamba? Fosómamba?”

Normalis ember olyan 3-4 utan mar erzekeli, hogy a partner szamara teljesen erthetetlen ez a hangsor, es probalkozik mashogy. Nem igy egy angol, aki elismetli lassabban, mas hangszinnel, enekelve, de az istennek se akarja hogy megertsem, csak a hulyeseget ismetelgeti. Hat akkor jolvan, ha fosomamba, akkor enmeg azt mondom, pélóbéla. Most jobb?

Mostanában eltűntem egy kicsit a blog oldalról, meg úgy egyáltalán a gép elől. A két szombatozás lehúzza az embert… Hétfőn és kedden annyira mosottnak éreztem magam, h menet közben majdnem elaludtam. Úh próbáltam behozni a lemaradásom alvásból. Minden nap hamar kidőltem, 8-9 körül már aludtam is, be sem kapcsoltam a gépet. Pedig az nagy szó nálam Meg értekezni kellett a csajokkal is, h mi-hogyan legyen, amikor jönnek. Szerdára, azaz tegnapra már egész jól lettem. Leszámítva a torokgyulladásom. Ma megint lehúztam a 12őt. Elég sűrű nap volt.

Délelőtt pickingeltem, aztán rámsóztak egy 250es repicket, amivel jelentősen kiszúrtak velem. Annyi a lényege, h ahogy pickingel az ember, néha találkozik üres location-nel, ezért úgy is jelöli a picker az iphonon, h üres a hely, nem tudja levenni a kártyát a rendeléshez. Ezeket látják a checkerrek és szólnak a replennek, h üres a hely, töltsék fel. Na, de ugye hogy is kerül a hiányos megrendelésbe? Úgy, h újra kell pickelni, azaz repickeljül. Általában 100-200as megrendelések szoktak lenni. Most elég nagy megrendelések jönnek, úh sok a tennivaló. Na most vki nem fejezte be a megrendelést, úh azt adták nekem. Ez nem az én nevem alatt fut, úh nem is jelenik meg a teljesítményemben. Mindegy… Utána pickingeltem, jó sokat. Ugye a target 180/óra, de vhogy nekem összejön a 250 is

Ebéd előtt már nem volt doboz, amibe szedjük a kártyákat, úh odamentem a packerekhez, h adjanak néhányat, mert ők pakolják ki a feladó dobozba, az üreset meg visszahozzák. Nem volt nekik. Egy lengyel srác és lány dolgoznak ott, nagyon jó arcok A srác mondta, h inkább segítsek nekik, megbeszéli a supervisorommal. Oda is ment hozzá, de a srácnak igazából nincsen titulusa. Kérte a sv-t, h adjon kölcsön engem pakolni. Szó szót váltott, végül 45 percre az övéké lettem. Aztán mondta sv a letelt idő után, h most már vissza kell mennem. Kérdezték viccesen, h miért nem a másik segítősrácot viszi magával, erre a sv: “Mert nem ő a legjobb picker” Úh most már tudok pickelni, checkelni és packelni is, tehát én lettem a mindenes. Ez csak azért veszélyes, mert tényleg néha ide-oda kell rohangálni.

Ami érdekes, h amikor megérkeztem erre a helyre dolgozni, a két magyar lány mindennek elhordta az ottani embereket. Egy ideig ezért én is óvatosan bántam az ismerkedéssel és úgy is láttam őket, h tényleg milyen izék. Mégis mivel amúgy is ismerkedő típus vagyok, és jól is teljesítettem, vhogy kiemelt a sv a tömegből úgymond. Most már mindenkivel jóban vagyok és mindenki nagyon kedves és segítőkész. Annak ellenére – ahogy korábban írtam -, h eleinte búval b****nak láttam őket, most már egész más. Szóval csak óvatosan az első benyomással és a befolyásolással

2012.07.05.

Kivancsi lennek, az angol kisebb cegek altalaban szarragok -e, vagy csak en fogtam ki ilyen tipikusan magyari vezetoseget?

Nagyon erdekesnek talaltam mar a karacsonyi evzaro cegesebedet, ahol is a szamlat szetdobtuk. Neztem szepen kerek szemekkel, hogy miez a szarfaszusag.

Most az office mikro makkant meg, csak forgott-zorgott, de nem melegitett. Miutan 4 napig nem tortent semmi, Stefania a titkarno gerillakoremailben kert meindenkitol ?5 hozzajarulast az uj mikrohoz. Befizettem, de a miafaszomvanezzelaceggel-erzes nagyon elhatalmasodott.

Pénteken megkérdezte a supervisor, h mit csinálok hétvégén. Mondtam, h semmi extrát, de miért is érdeklődik Kérdezte, h jönnék-e a dologzni, mert be kell fejeznünk néhány megrendelést hétfőre. Igent mondtam. Csak néhány embert hívott be, gondolom azokat, akik megbízhatóak. 7en kezdtünk, a nap végére 4en maradtunk. Szóval ezen a héten egy laza 56 órát toltam Persze azért egészen jól éreztem magam, mert tegnap utánaszámoltam gyorsan, h a múlt heti keresetem – azaz 6 nap, kicsit több volt a magyar havi fizetésemnél. Ez mindig mosolyt csal az arcomra

Mostanában szemezgetek egy Samsung Galaxy-val:

http://www.wikitech.hu/pictures/hirek/Samsung%20Galaxy%20S%20II%20kezben.JPG

Nem minthogy létkérdés lenne a kütyü, meg igazából nincs is szükségem rá, de tudom, h ha meglenne, akkor mindenre használnám, viszont ez tényleg nagyjából egy heti keresetem. Úh egyelőre letettem róla, mert ennél olcsóbban kapok laptopot is, amire viszont tényleg szükségem van. A mostanival nincsen gond, csak már nem a régi sebességet produkálja, elég régi darab. Ettől függetlenül szeretem és majd úgyis családban marad.

Ma pont leadták azt a számot, amit nagyon ritkán szoktak. Ez a szám akkor ment, amikor októberben csak meglátogattam Rácit egy hétre és mikor letelt az egy hét, a kocsiban a reptér felé ez ment: http://www.youtube.com/watch?v=1OfsZyYPLoI

Akkor olyan rossz érzések voltak bennem, h megyek haza és csak két hónap múlva látom megint. Csak ültünk a kocsiban kézenfogva, csendben… Mikor meghallottam megint ezek az érzések futottak át rajtam. Aztán elmosolyodtam, mert most már megint együtt élünk, van mindkettőnknek munkája, itt vagyunk Angliában és minden a legnagyobb rendben van

Múltkor Ráci csinált koktélt, ami nagyon jól sikerült:

Ma vmi hasonlót próbál meg megint. Amúgy meg a Tesco-ban volt most olyan akció, h ha elküldöd postán a blokkod, akkor kapsz két üvegkancsót, úh mi hétfőn a postán kezdünk Ráci intézte, gondolom volt vmi limit, h mennyit kell minimum vásárolni. Angliával az a baj, h itt tényleg tonna számra dobják utánad szinte az édességeket. Mi meg – v inkább azt mondom én – nagyon rákaptunk. Én pl amúgy is imádom a kekszeket, otthon is annó meg bírtam enni két zacskóval egy óra alatt. Volt olyan is, h egy kétszáz darabos szőlőcukrot elszopogattam; mire végeztem vele, szétmarta a számat, csupa seb volt és nem éreztem ízeket pár napig. Nagyon édességfüggő vagyok, elvileg a cink segítene csökkenteni az édesség utáni vágyat, de még nem próbáltam. Szerencsére eddig nem híztam meg látványosan, nem is érzem magamon. Lehet, h a benti mozgás kordában tart

Most már hagyjatok békén, megyek pihenni, megnézem az elmaradt Barátok közt részemet Azzal tilos lemaradnom. Este meg megkóstolom Ráci koktélját.

2012.06.30.

A hetek csak úgy repülnek, de szerencsére a napok is Ma már nem is pickingeltem, hanem a gépnél voltam. Végülis nagyjából másfél hónap alatt eljutottam idáig. Szóval tényleg nem lehetetlen. Bár az angolomon igencsak kellene csiszolni, mert a lengyelekkel megértjük egymást, de a supervisort nem mindig értem. Szerencsére mindenki türelmes és segítőkész. Most jöttek új emberek, de vannak nagyon fura arcok ott… Nézelődnek, zenét hallgatnak, beszélgetnek, aztán meglepődnek, h a grafikonon még csak nem is szerepel a nevük. Persze azért volt rengeteg hibám a checkingben is, mert még mindig voltak nem világos részek, meg olyat várt tőlem az egyik replenes, amiről nem is hallottam. Azért megköszöntem neki, h szólt, mert nyilván abból fogok tanulni. Tegnap ugye megvolt a jólmegérdemelt 12 órám, ma a 10, holnap megint 10, a többi meg meglepi. Remélem a hétvégén nem kell megint dolgozni, mert 1 nap nem igazán elég arra, h kipihenje magát az ember.

Tim még nem jelentkezett, h mikor üljünk le megbeszélni a részleteket a munkával kapcsolatban. Egyelőre nem erőltetem a dolgot, mert ez a munka, ha jól csinálja az ember, akkor hosszútávú, persze nem vesz át a cég, maradok az ügynökségen keresztül. Szóval ezzel a munkával ellennék jó ideig. Persze az ügynökségnél a srác utálja, ha vki nem megy akár egy napot is. Mivel soha nem hozott holiday papert, írtam neki e-mailt, h én augban elhúzok két hétre. Persze nem reagált még semmit. Meg kíváncsi leszek, h gond-e neki, h eltűnök. Az még a jövő zenéje, meglátjuk.

2012.06.26.

Vasárnap természetesen megint nem kaptam sms-t, h hányra kell mennem, de mivel mindig 7kor kezdünk hétfőn, bementem hát 7re. Na, pont ma fél 8kor kezdtünk -.-” Kihasználtam az alkalmat és megkérdeztem a supervisortól, h még áll-e az ajánlata, keres-e még vkit. Akkor kifejtette, h igazából arról lenne szó, h ha éppen vmelyik checkingelős lány szabin van, akkor én helyettesíteném. Szóval semmi extra, de legalább tisztáztuk a dolgot. A délelőtt folyamán gyorsan megint csúcsot döntöttem, mögöttem egy srác kullogott a teljesítmény grafikonon. Odajött a supervisor, h mégis mit csinálunk másképpen, mint a többiek, mert dupla annyit pickingelünk fele annyi idő alatt. Hát a mostani guys-okat elnézve, elég szánalmas a kínálat…Egyrészt lassúak, nem érdekli őket a munka, beszélgetnek, sétálgatnak, meg ilyesmik. Na, ezt nem adtuk elő. Igazából néhány ember már ránézésre is borzasztó. Egy srácot ma ki is rúgtak, mert hihetetlen miket csinál… Oda van írva az iphonra, h 6, azaz hat darab kártya van a csomagban, de mivel szétcsúszott a csomi, ő csak egyet rakott be. És ez csak egy dolog.

Délelőtt még jöttek új emberek, a supervisor meg hozzámvágott egyet, h akkor tanítsam be. Ez meg is történt. Persze még így is, h a srác csinálta a szedést, első helyen maradtam. Az egyik lány nagyon vágyott az első helyre és mindig igyekszik jobb és jobb lenni, csak én mindig ott vagyok Szerencséjére délutántól műszak végéig beraktak engem a checkingelőkhöz, úh így ő lett végül az első. A checkingelés is jó, ott is sok munka van, úh nem unatkozom soha, meg így legalább a 12 óra is elrepül.

Holnap ‘csak’ 10 órát dolgozom, úh sztem ma is ledőlök egy picinyt aludni

2012.06.25.d

Pénteken csúcsot döntöttem pickingelésileg, úh mindenki nagyon örült nekem Most az elmúlt két napban úgy alakult a helyzet, h csütörtökön holtverseny az elsőhelyen, pénteken meg magasan vittem a pálmát. Szóval a picking nagyon megy nekem. Ennek örömére kérdezte a supervisor, h szombaton, azaz ma, tudnék-e jönni. Mondtam, h még meglátom. Ebédszünetben megbeszéltem Rácival, h bejövök, nehogy emiatt rúgjanak ki. Ma reggel sorbaálltam a jól megérdemelt iphonomért, mikoris a supervisor ismét megtalált, h akkor tán ne is pickingeljek ma, hanem inkább mit szólnék, ha gépen dolgoznék. Úh ma megmutatták a checkingelést, ami szintén nem egy nagyon bonyolult dolog, de azért jegyzeteltem, mert túl sok mindent kell használni, mmint programot, meg belépdesni ide-oda. Ma ezt csináltam. Ez itt egy előrelépés a pickingeléshez képest.

Na, h még izgalmasabb legyen a dolog, rögtön két szinttel léphettem volna feljebb, ugyanis megint megkeresett a supervisor, h tervezem-e az ittmaradást. DE! Én hülye rögtön rávágtam, h nem, keresek munkát… Mondta, h ouhh… Rákérdeztem, h miért kérdezte meg, ő meg elmondta, h mert akkor engem gondolt a replenek csapatába. Az meg annyit tesz, h egész nap rohangálni kell, gépről kinézni, h milyen lapok hiányoznak, levetetem a targoncás legénnyel és feltöltjük. Ez nem az én álomvilágom, de lehet, h ezzel most sikerült kirúgatnom magam. Hát majd kiderül, h hétfőn és amúgy kell-e mennem. Meg nem ártana tudnom, h Tim mikor ér rá, h megbeszéljem vele a részleteket, mert ugye ő szerződést is ajánlott. Pénzben ugyanott lennék, de irodában, angolok között és a szakmámban dolgoznék. Szóval erősen inkább erre hajlok. Viszont még ugye nem tudni, h Timék mennyi időre vennének fel. Mert lehet, h tényleg csak néhány hónap, aztán utána megint kezdhetek keresni munkát… Sehogysem jó most :S Ezért vettünk mindenféle jólkinéző italt és Ráci összedob vmi vadító koktélt. Meg mint a hülye angolok, mi is vettünk kész jeget Így tehát este egy kicsit kirúgunk a hámból.

2012.06.23.