Reggel megint undorító időre ébredtünk, még aludtam volna néhány órát. Persze tényleg megtehettem volna, de itthon iszonyat unalmas egyedül, bent meg jó Szóval összekaptuk magunkat, elindultunk. Akkor vettem észre, h otthon felejtettem a mobilomat, úh visszafordultunk. Persze nagy sor állt, aminek végre a végére értünk. Mikor az ajtóhoz értem, pont hozzánk kopogott volna egy hapsi. Az előző lakót kereste, akinek amúgy is napi több ezer levele jön. Megbeszéltük, h ő már nem lakik itt, hanem mi. Ezután felszaladtam a telóért, majd vissza a kocsihoz és indultunk az irodába.

Mivel én tavaszi időre készültem, úgy is pakoltam a cuccaimat, úh egyfolytában fagyoskodom. Ráci egyik pulcsiját vettem még magamra, úh 4 réteg volt rajtam + a kabát. Megérkeztünk az irodába. Sarah ma nem volt bent, mert ma van a szülinapja, ennek gondolom otthon örültek. Én elmagyaráztam a többieknek, h ma van a névnapom. Ők ezt megdöbbenéssel fogadták, h van olyan, h névnap Szóval meséltünk nekik és persze mindenkinek meg kellett nézni, h mikor van a névnapja.

Dolgoztam tovább a weboldalon, Richarddal megcsináltuk a galériás részt, elvileg holnap fel tudjuk dobni az aktuális képeket, megcsináljuk még a közösségi cuccokat is. Szóval szépen haladunk. Közben Sarahnak kezdtem válaszlevelet írni a neverending levelére, ötletelés címén.

Ebédidőben Ráci meghívott a pubba ebédelni és eszméletlen finom bbq-s csirkét ettem baconnel, sajttal, hagymakarikával, párolt borsóval és krumplival. Délután meg folytatódott a munka, közben meg jelentkeztem néhány munkára. Úh most megint várom a hívásokat, h mi legyen.

Tim megint munkaidő lejárta előtt negyed órával megtalált az ötletekkel, úh ötleteltünk Kb fél órával maradtunk tovább, aztán rongyoltunk haza. Természetesen az eső továbbra is szakadt. Ernyő nélkül egy élvezett itt lenni. Az angolok viszont ebből nem csinálnak problémát. Senkit nem láttam ernyővel közlekedni. Vagy kapucnis kabát, vagy semmi. Ezekhez még nem tudtam hozzászokni….

Most estére már semmi kedvem nem volt háztartást vezetni, úh holnap ezzel még lesz egy köröm, de nem lakozott Jól befűtöttünk, mert nekem folyton fáznom kell, de mondtam Rácinak, h ha hazamentünk én elhozom otthonról a téli nagykabátom, meg az összes téli pulcsimat. Itt nem viccel az időjárás. Minden esetre már nagyon várom a hazamenetelt. Az viszont nagyon furcsa, h pont tegnap volt egy hónapja, h kijöttem.

A statisztika úgy alakult, h:
– kb. 50 jelentkezés
– kb. 5 telefonhívás a vezetékesen
– 2 hívás mobilon
– 2 interjú
– 1 gyakornoki állás

Eddig szépen alakult minden és gondolom nem véletlenül történik semmi, úh csinálom tovább, amit kell és sztem hamarosan meglesz mindennek az eredménye

Köszönöm szépen mindenkinek a szurkolásokat, bevonzásokat, agykontrolokat, ezek mind nagyon-nagyon hasznosak nekem. Még az is, ha csak egy gondolat vagyok a napból, velem vagytok

2012.04.18.

Tegnap előtt este arra ébredtem, hogy orkán erejű széllökések vannak és vízszintesen esett az eső. Hát mondom ez remek, remélem, reggelre kisüt a nap. Nos, ahogy mondani szokták, tévedtem….

Szóval reggel megszólalt az órám, hogy ideje lenne felkelni és indulni az interjúra. Kinéztem az ablakon és élni sem volt kedvem, nemhogy harci díszben kimozduljak a lakásból. Felkeltem, felöltöztem, összefogtam a hajamat is, h a szél ne vigye mindenfelé. Korábban akartam a helyre érni, h biztos ne késsek, úh elindultam 8:15kor a buszhoz. Örültem, h megvettük az ernyőt, mert most igen nagy hasznát veszem, legalábbis azt hittem. Ahogy kiléptem az ajtón mindkét lábammal, kinyitottam az ernyőt és kb eddig is tartott a használata. Elballagtam azért a megállóba, próbáltam megfogni az ernyőt vmi olyan pózban, h ne menjen mindenfelé, de mivel eltört az összes lába, ezért nem sok esélyem volt a széllel szemben. A rossz az volt, h hirtelen szélfellökések voltak, ezért nem tudtam csak egy pózban tartani, h úgy maradjon. 8:30kor jött a busz, majd 8:45 körül megérkezett a helyszínre. Ha tudtam volna, h busszal és gyalog is ilyen közel van, akkor alszom 9ig.

Megérkezés után még volt egy órám. Az eső továbbra is szakadt, de azért elindultam az épület felé vezető úton. Ahogy mentem, elhaladtam egy aluljáró mellett. Ekkor úgy döntöttem, h megnézem előre, mennyit kell majd sétálni a bejáratig, mert addig beállok az aluljáróba. Így is tettem, szerencsére egy lélek sem jött. Persze amíg mentem visszafelé, próbáltam használni a használhatatlan ernyőmet. Már szakadtam a nevetéstől magamon, mert több alkalommal a letört kampók beleakadtak a hajamba, és próbáltam kiszabadítani magam, aztán beakasztottam az ernyő többi részére a kampókat Aztán mikor felnéztem ismét az ernyőre egy nagyobb széllökés után, akkor már fájt a rekeszizmom a nevetéstől. Úgy nézett ki, mint a régi nyalóka. Megvolt a nyele és a tetején egy gombóc Na akkor már feladtam a küzdelmeket vele. Álldogáltam  az aluljáróban, aztán elindultam a helyszínre. 9:30ra értem oda, úh csodálkoztak picit, de leültettek.

Jött egy másik srác is interjúra, aki előttem volt beszervezve, csak neki sikerült időben megjelennie. Lejött érte egy vigyorgós srác, bemutatkoztak, aztán felmentek az emeletre, ahol a tárgyaló volt. Nekem be sem mutatkozott, rám sem nézett. Na, mondom akkor ez biztos nem az, akihez én jöttem. 10 perc múlva jönnek le és de, az volt, akihez jöttem. Kikísérte a srácot, majd odajött hozzám. Felmentünk. Vidám fickó lehetett, mert lila ingben volt, sötétebb lila nyakkendővel, sötétszürke nadrágban és rikító narancssárga zokni A tárgyalóban várt egy nő, ő volt a menedzser. Kérdezgettek párat, és nem hazudok, összesen kb 4 percet voltam bent. Nagyon kedvesek voltak, aztán mondták, h még várnak pár jelentkezőt és a hét végén kapok értesítést az eredményről. Igazából ez csak 4 hónapos munka lenne, amiből ugye én eleve hiányoznék 3 hetet a mostani “szabi” miatt, meg az esküvő miatt. Ezt nem mondtam, nem rontottam az esélyeimet előre. Amikor végeztünk és kiléptem a kapun, megdöbbentem: vakítóan kék ég, fehér felhők, zöldellő fák, virágok és madárcsicsergés. Hát úgy szídtam az időjárást, h nemigaz. Persze akkor is röhögtem, h ez annyira andis, h hihetetlen már.

Azután bejöttem az irodába, meséltem a többieknek. Nekiláttam a weboldal összerendezésében, nagyon jól sikerült. Még hátravan néhány apróság, de alapvetően nagyon jó munkát végeztem

A képes összefoglaló alább lesz majd látható, este feltöltöm a képeket, mert most nem hoztam a telzsinórt

2012.04.18.

Hagy ne kelljen elmondanom mennyire nem aludtam semmit… jó, elmondom, h 3 órát sikerült aludnom, egész éjjel járt az agyam. Semmi konkrét, csak hogy mondanám ezt meg azt angolul. Mikor megszólalt az óra, már hálás voltam, mert csak kínszenvedés volt forgolódni. Összekészülődtünk és elindultunk az irodába.

Timmel elmentünk a pubba, kávéztunk és közben megbeszéltük a marketing tervet. Nagyjából mindent hasznosnak talált, csak egy-két dolog nem stimmelt, de az meg amiatt, mert nem nagyon voltam tisztában ezzel a területtel. Viszonylag elég jól megértettem, de nagyon kellett koncentrálnom. Ez az egész napomra igaz volt egyébként. Kb. 2 órát beszéltünk, aztán visszamentünk az irodába. Sarahval megbeszéltünk néhány dolgot, főleg a hírlevelekkel és a weboldallal kapcsolatban. Kaptam hivatalos e-mail címet is, úh megkezdtük a levelezés

Lényegében a weboldalt és a hírlevelek összeállítását rám bízták. Ennek örülök, de nagyon nagy felelősség is. Természetesen előzetesen mindent egyeztetünk, átbeszélünk, ötletelünk. Nagyon jól éreztem magam, csak tényleg folyamatosan fókuszálnom kellett. Angolul minden: levelek, megbeszélések, kutatási oldalak, stb. Persze nyilván ez a természetes és most mit csodálkozom, de sztem, aki vha ennyi nyelvtudással kijött dolgozni ide, az tudja és átérzi, miről beszélek.

A munka kicsit elhúzódott, úh 5 óra helyett 6:15kor léptünk le. Ráci aranyos volt, mert elvitt kocsival azon az úton, ahol majd holnap mennem kell. Felmértük a terepet, hol kell leszállni, merre kell sétálni, sőt elvitt a kapuig, h hol kell majd bemennem Hát nyilván aki ismer, az tudja, h mindenhol eltévedek, úh nemcsoda, h ezt bevállalta

Ezután jöttünk haza, még összedobtam a holnapi ebédet, meg a vacsorát. Most elővettem az interjú kérdéseket, de egyrészt, amit tudnom kell magamról és a múltamról, azt tudom, másrészt meg agyilag képtelen vagyok most ezen átrágni magam. A telefonban nem volt vészes a srác hangja, úh remélem, h ez csak jobb lesz élőben. Főleg, ha vele lesz az interjú és nem vki mással.

Minden esetre az biztos, h ma nem kell ringatni

2012.04.16.

Reggel szokásosan visszadőltem szemet pihentetni. Aztán egyszercsak megszólalt a mobiltelefon készülékem. Mivel nem Ráci volt, ezért gondoltam, h vmi munkaügy. Kipattantam, rohantam a géphez, közben felvettem, h ki az-mi az. Az egyik cégtől hívtak, ahova elküldtem az önéletrajzot. Ez is ilyen warehouse-os, de nagyon jó munka lenne, mert hétfőtől péntekig, 15:30tól 19:30ig. Szóval kedden 10re megyek interjúra, egy valódi interjúra

Azért néhány jelentkezést elküldtem, de most nem vittem túlzásba. Nem is voltak olyan szimpik, amikre jelentkeztem volna. Bízom abban, h ha jó leszek az interjún, akkor az sem lesz kizáró ok, h nemsokára hazautazunk :S Még ezen aggódom kicsit, de majd kimagyarázom, meg pillázok szépen, hátha

Aztán folyamatban van még egy másik projekt, Ráci főnökével összeülünk hétfőn. Előzetesen készítettem nekik egy marketing tervet. Elég speckó terület az elearning, úh arra fókuszálva állítottam össze. Timnek nagyon tetszett. Abban maradtunk, h hétfőn megbeszéljük a részleteket. Én segítek nekik felturbózni a business-t, cserébe angolul tudunk “tárgyalni” és lesz ő a referenciám más irodai munkákhoz Tiszta szuper. Úh a mai napom nagyon szépen alakult.

Délután megcsörrent a vezetékes telefon. Mondom, milyen kelendő vagyok ma. Felvettem és sztem egy fekete nő beszélt, mert olyan hangja volt. Kérdezte, h mi újság, hogy vagyok. Mondtam, h minden ok. És aztán kérdezte, h h vannak a gyerekek. Na, akkor elgondolkodtam, h milyen helyre adhattam be, aminek köze van a gyerekekhez. Nem tudtam, meg abban sem voltam biztos, h gyerekeket mondott. Pedig be is mutatkoztam legalább 3x. Akkor mondta, h lehet, h téves számot tárcsázott. Ebben megegyeztünk és elköszöntünk

Rácit megbíztam, h vásároljon be. Megbeszéltük, h töltött kápit eszünk, úgyis itt a szezonja Úh ma délutántól töltött kápit csináltunk. Én meg kaptam ajándékba epres sajttortát. Vmiért 1-2 hete úgy kívánom az epret.

Zárhatom úgy a mai blogot, h péntek 13 szerencsés volt most

2012.04.13.