Sűrű?

Mostanában megint elmaradtam az irogatással, de ennek csak egy oka van: hulla vagyok. A Karácsony előtti hajtás van és nagyon durván toljuk. Igazából tényleg megállás nélkül csak csomagolunk. Viszont olyan, mintha nem csináltunk volna egész nap semmit, mert ugyanúgy állnak még ott a dobozok és várnak minket a kártyák… Olyan szempontból jó, h hamar eltelik nap.

A nap végére úgy érzem, van még energiám és csináljunk bármit. Még bennem van a napi pörgés, de amikor hazaérünk, akkor érzem, h fáj mindenem. Egy gyors zuhany, bejelentkezés mindenkinél és ennyi volt a nap. Ráci átvette a háziasszony szerepét :D főz, mosogat, meg ilyesmik. Egyik nap úgy éreztem, h muszáj kiülnöm a mezőre és érezni a friss levegőt, meg látni az eget. Aznap hideg volt és nem nyitották fel teljesen a kaput, úh csak a bokrokat láttam. Nekem ez mániám, h látnom kell az eget, mert az egész napos mesterséges fény kikészítene hosszútávon. Mondtam is Rácinak, h muszáj tényleg kiülnöm nálunk a rétre és csak 20-30 percet ülni, ennyi. Aznap viszont volt pár elintéznivalónk a centerben, úh azzal a lendülettel le is mondtam a dologról. Viszont, amikor mentünk vissza a kocsihoz, akkor Ráci mondta, h menjünk fel arra a zöld dombra, ami ott van a parkolónál. Mondtam, h mindegy, hagyjuk, menjünk haza. Végül mégis felrángatott és piknikeltünk egyet :) Iszonyat jólesett, főleg Rácitól, h mégis teljesítette nekem az aznapi nagy vágyamat.

Kedden a nagyfőnök jött oda hozzám, h mit szólnék egy szerződéshez :) Mondtam, h naná, h benne vagyok. Azt mondta a héten elkészülnek a papírok és nyugodtan hozzam haza, olvassam át, stb. aztán hozzam vissza aláírva, ha én is úgy gondolom. Ma ugye csütörtök van és még nem kaptam kézhez a papírokat, úh remélem holnap megkapom.

Nagy szerencsémre lehet menni hétvégén is dolgozni. Ha másnem illendőségből is bemegyek, meg amúgy másfélszeres órabért kapunk. Nem rossz… Minden hétvégét azért nem vállaltam, mert néha fel kell töltődnöm, úh minden másodikra mondtam igent. Most még csak az elkövetkezendő 4 hétre érdeklődtek, de lehet, h utána is lehet menni hétvégézni, mert sok a meló. És tényleg. Ha csak a mai napot veszem, h alig néztem fel a dobozokról és mégis mikor egy pillantást vetettem arra a részre, amit még csomagolni kell, soha nem fogyott. Mindig csak hozták és hozták az új megrendeléseket. Neverending days…. Igaz, h panaszkodom néha a mennyiségre, de alapvetően örülök, h dolgozhatok és szerződést is kapok, azzal több mindent lehet kezdeni itt angliában, főleg megbízhatóbb vagyok.

Más jellegű dolog, h van néhány vérbeli angol, akiknek igazából szinte semmit nem értek a mondandójukból. Szavakat elcsípek és abból próbálom meg kitalálni, h mit is akarnak. Elég gáznak érzem olyankor, mert biztos tök hülyének néznek ilyenkor. De érdekes módon másokat megértek, még a nagyfőnököt is megértettem, annak ellenére, h ő is vérbeli angol. Gondolom ő már hozzászokott a bevándorlókhoz és eleve úgy beszél velünk, h értsük. Nemtom…. Szóval, ha vki nem ért mindent azonnal, akkor tényleg idiótának nézik, mintha kisgyerekhez beszélne, aki még nem ért meg semmit. Ezek a szituk gázok. A lengyelek pl megértik őket, innen gondolom, h tényleg nálam lehet a hiba. Hiába a koncentráció is, majd meglátjuk, lehet, h idő kérdése.

Néha csapongok a blogban, mert igyekszem mindent leírni, ami fontos esemény, vagy érdemes megjegyezni, hasznos info, stb. Csak eszembe jutnak dolgok és úgy írom le, úh ezért elnézést mindenkitől :) (Nem érdekel :P )

Már 3 napja elmaradt a nagy Barátok közt nézelődés, mert folyton kidőlök. Az a baj, h az idő itthon is repül, annak nem örülök. Na megyek is, még néhány csetsor a barátoknál, tesóknál, aztán ismételt kidőlés :)

2012.09.20.

?Adnék neki még két dudát, nyomja csak azt is!?

Úgy indult a napom, hogy kivételesen kocsival mentem dolgozni, mert tankolni akartam a hétvégi kiruccanás előtt és kivételesen nem akartam mindent az utolsó pillanatra hagyni.

Akkora dugó fogadott a városban, hogy a Böszörményi útról a Főnix csarnokig majdnem fél óra volt az út. Már ez is eléggé kiakasztott, de a lényeg az volt ami ott  történt. Aki nem járatos a könyéken, a sportcsarnokot két kisebb utca. Fogja közre oldalról, az egyik teljesen egyirányú a másik csak a szakasz felétől. Én azin az úton mentem a Kassai út felé vezet. A jobb sávból jobbra, a bal sávból balra és jobbra is lehet kanyarodni.

A bal sávban közvetelenül a lámpánál állt egy VW egyterű (talán Sharan), elkezdett indexelve, vagyis csak azt hittem mivel az előttem lévő E mercitől nem láttam, hogy a vészvillogót nyomta be. A merci elkezdett tolatni, így én is, hogy adjak neki helyet, persze az utánam állónak esze ágában sem volt nehogy már segítsen a forgalmi szituáción.

Az rögtön leesett, hogy a szöszinek a merciben esze ágában sem lesz bármit segíteni a helyzeten, de hogy mindenkinek addig jut el a csökevényes agya, hogy a dudát nyomja az meg sem fordult a fejemben. Gyorsan kiugrottam, megbeszéltem a sofőrrel, hogy elhúzom a boltjáig, mert nagyon rossz helyen áll.

Miután beszéltem a tulajjal, a sor csak nem akart beengedni maga elég hogy végre fel tudjuk akasztani a kötelet, pedig ez mindenkinek csak a javára vált volna. Nagy nehezen bepofátlankodtam, elé álltam, felakasztottuk és elhúztam nem messze a Sámsoni útra.

Nem az a baj, hogy valaki nem tud segíteni, mert nem lehet mindenkinél kötél, de ha már valaki bajban van ne idegesítsük már a dudálással, mert attól a probléma nem oldódik meg, csak mindenkit felhúzunk korán reggel. Elég nagy baja van szerencsétlennek anélkül is hogy ledudáljuk a fejét.

Megosztom!PrintFacebookTwitterGoogle BookmarksLinkedInLiveMySpaceRSSTumblrAdd to favorites

?Adnék neki még két dudát, nyomja csak azt is!?

Úgy indult a napom, hogy kivételesen kocsival mentem dolgozni, mert tankolni akartam a hétvégi kiruccanás előtt és kivételesen nem akartam mindent az utolsó pillanatra hagyni.

Akkora dugó fogadott a városban, hogy a Böszörményi útról a Főnix csarnokig majdnem fél óra volt az út. Már ez is eléggé kiakasztott, de a lényeg az volt ami ott  történt. Aki nem járatos a könyéken, a sportcsarnokot két kisebb utca. Fogja közre oldalról, az egyik teljesen egyirányú a másik csak a szakasz felétől. Én azin az úton mentem a Kassai út felé vezet. A jobb sávból jobbra, a bal sávból balra és jobbra is lehet kanyarodni.

A bal sávban közvetelenül a lámpánál állt egy VW egyterű (talán Sharan), elkezdett indexelve, vagyis csak azt hittem mivel az előttem lévő E mercitől nem láttam, hogy a vészvillogót nyomta be. A merci elkezdett tolatni, így én is, hogy adjak neki helyet, persze az utánam állónak esze ágában sem volt nehogy már segítsen a forgalmi szituáción.

Az rögtön leesett, hogy a szöszinek a merciben esze ágában sem lesz bármit segíteni a helyzeten, de hogy mindenkinek addig jut el a csökevényes agya, hogy a dudát nyomja az meg sem fordult a fejemben. Gyorsan kiugrottam, megbeszéltem a sofőrrel, hogy elhúzom a boltjáig, mert nagyon rossz helyen áll.

Miután beszéltem a tulajjal, a sor csak nem akart beengedni maga elég hogy végre fel tudjuk akasztani a kötelet, pedig ez mindenkinek csak a javára vált volna. Nagy nehezen bepofátlankodtam, elé álltam, felakasztottuk és elhúztam nem messze a Sámsoni útra.

Nem az a baj, hogy valaki nem tud segíteni, mert nem lehet mindenkinél kötél, de ha már valaki bajban van ne idegesítsük már a dudálással, mert attól a probléma nem oldódik meg, csak mindenkit felhúzunk korán reggel. Elég nagy baja van szerencsétlennek anélkül is hogy ledudáljuk a fejét.

Megosztom!PrintFacebookTwitterGoogle BookmarksLinkedInLiveMySpaceRSSTumblrAdd to favorites

A kutya fáját!

– A kutyafáját!
Hangzott el a munka helyen. A mai trollkodós légkörben rögtön felmerült a kérdés, hogy pontosan ez mit is jelent.
Rövid guglizás után az alábbi képben egyeztünk meg:P

Aranyköpés

Épp iszogattunk haverokkal:
– Be vagyok fáradva.
– Akkor fáradj ki!

Buliiiii :) ? meg a többi

Múlt héten kolléganőm meghívott a szülinapi bulijára minket, amit tegnap tartott. Reggel elmentünk a boltba vásárolni, mert kitaláltam, h fülbevalót veszek neki. Válogattunk elég sokat, végül megtaláltuk a megfelelőt. Vettünk egy bögrét is, amin nagyon édes kiskutyák voltak – pont ilyen kiskutyáról mutatott egy képeslapot egyik nap -, úh feltételezem nem lőttünk nagyon mellé. Bár otthon a bögre sablon ajándék, nekem nem volt jobb ötletem, mivel nem ismerem olyan régen. Ezek mellé a biztonság kedvéért tettünk lengyel csokikat :)

Szóval reggel bevásároltunk, becsomiztam az ajándékokat egy smarties mintájú csomipapírba. Mivel későn keltünk fel, meg mentünk boltba, az ebéd elmaradt, egész estig. Ráci még ablakot szerelt, néha segítettem – v csak feltartottam :D Pénteken megérkezett az Androidos okos telefonja, amikor is reklamált, h ő kettőt rendelt. Megbeszéltük, h mindkettőnknek ilyen telefonja lesz előfizetésben, mert egymást ingyen hívhatjuk, a csevegőprogrammal pedig anyuékat és tesókat is elérem mondjuk a szünetekben. Ugye megrendelte a kettőt, a visszaigazolásban viszont már csak egy volt, akkor írt nekik, h ez így nem lesz jó. Erre azt mondták, h sokszor előfordul, h vki véletlenül többet rendel, ezért küldtek csak egyet. Tisztázták végül és még aznap feladták az enyémet is, hétfőn már itt lesz. Szép telefon és hasznos lesz nekünk, ráadásul olcsó volt:

http://2.bp.blogspot.com/-TgUuqCIvllo/T2pW4tvk6cI/AAAAAAAAB34/GK4ggx-gXuA/s1600/Blooti+LG+E400+Optimus+L3+1.jpg

Visszatérve a tegnapra :) Még indulás előtt ettem szendvicset, mert az egész napos nem evés után már muszáj volt. Ja, azt még hozzá kell tennem, h pénteken rendeltünk kaját, én pizzát, Ráci meg csirkét. Természetesen egy egész más pizzát hoztak ki: csípős, szárított hús darabokkal, meg vmi zöldséggel a tetején. Nos, én egy sajtos pizzát kértem. Vmi kegyetlen rossz volt, úh nem is ettem egy szeletnél többet. Vhogy soha nem képesek azt kihozni, amit kérek… Mindig csak az én részemmel van a baj. Bár mondjuk a többség, aki olvassa a blogot, az úgyis most felszisszen, h hát nem csodálkozik ezen :D

Tehát a szendvicselés után elkészültünk és taxival mentünk át. Már mindenki ott volt. Furcsa volt mindenkit csinosan látni, mert a raktárban a mellény, a cicanadrág és a safetyboots nem sokat mutat. Csináltunk pár képet a csajokkal, dumálgattunk, zenét hallgattunk és nem utolsó sorban iddogáltunk. Terülj-terülj asztalkám volt és a házigazda folyton megtöltötte a tányérunkat, ha éppen nem ettünk. Úgy 10 óra körül elindultunk a partyplace felé, taxival. A szórakozóhely előtt mondták a fiúknak, h nem jöhetnek be, mert a belépés csak ingben és bőrcipőben lehetséges, ennek egy srác sem felelt meg. Akkor átmentünk a mellette lévő helyre, de az egyik srácnál nem volt ID card, úh ő nem jöhetett be. Végül a Groove nevű helyre mentünk át (http://www.itsgroove.com/miltonkeynes/index.aspx), ahol természetesen retro szólt. De legalább néha tettek be mai slágert is.  Azt hozzá kell tennem, h általában minden szórakozóhelyen kérnek iratot, h tényleg elmúltál-e 21, vhol 25nek kell lenni minimum. Szóval érdemes magunkkal vinni vmi azonosítót. Azt beszkennelik a bejáratnál és már mehetsz is. Nagyon jót táncoltunk, még ittunk egy kicsit. Aztán olyan 1 óra körül hazajöttünk. Így még időnk is volt kialudni magunkat. Lehet, h a vasárnapi sétálást ma kihagyjuk :P Viszont jövő hét szombatra is van progi, mert Ráci főnöke szervez kerti partit a kollégáknak és családjuknak, úh oda is hivatalosak vagyunk :)

De most jön a jól megérdemelt pihenés, amíg Ráci megfőzi az ebédet :D

2012.09.09.

Szerző: Chuck Norris

A szorító vasak az nem plüssállat

Szerző: And

Én nem találtam meg. Szabad a gazda :)

Egy szeretetteljes vallomás

(nogáliv a bbasotnofgel a meken vagy eT)